Nézd meg magad, amikor az érzelmeid miatt szenvedsz. Mi is a küszködésed oka? A másik rád se néz, észre se vesz, vagy ha már észrevett, akkor elhagyott, hazudott, épp mással van... Tehát a szenvedés csak rólad szól. Mert hát azért szenvedsz, hogy veled mit tettek vagy épp mit nem tettek, azért küszködsz, hogy téged hagytak el, téged csaptak be.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha el akarsz csüggedni, nézz magadba! Ha legyőzöttnek akarod érezni magad, tekints vissza az életedre! Ha össze akarsz zavarodni, nézz körül! De ha meg akarsz szabadulni, akkor nézz fel! Corrie ten Boom
2. Ha szomorúnak érzed magad, csak figyeld meg, ki az, aki megtapasztalja a szomorúságot. Az, aki mindezt megfigyeli benned, máris szabad minden szomorúságtól. Ahogy egyre inkább odafigyelsz, észre fogod venni, hogy az a szomorúság nem te vagy. Wayne Dyer
3. Ha jól figyelsz, rádöbbenhetsz arra is, hogy rossz érzésed nem is a tiéd: valaki helyett szorongsz, vagy éppenséggel valaki bánata suhant át rajtad, és árnyékba borította az egyébként derûs lelkedet. Ha valakit szeretünk, érzéseit érezzük. Müller Péter
4. Ha nem kapod meg, amit akarsz, szenvedsz; ha megkapod, amit nem akarsz, szenvedsz; sőt ha pontosan azt kapod meg, amit akarsz, akkor is szenvedsz, mert nem tarthatod meg örökké. Dan Millman
5. Amikor bánatos vagy, magadat kicsinek, a világot hidegnek érzed. Kevés az energiád, mert a bánat felemésztette. S mivel a rád irányuló figyelemmel tudsz életerőt nyerni, fájdalmadat kikiáltod a világba. (...) Amikor szenvedsz, elvárod, hogy a másik együtt szenvedjen veled. Amikor elé tárod a fájdalmadat, lesed az arcát, hogy mennyire szomorodik el. Ha veled sír, megnyugszol, hogy nem vagy egyedül. Azt hiszed, a másik ilyenkor szeret és támogat téged, de valójában nem történt más, mint hogy őt is magaddal rántottad a gödörbe.
6. Azért szenvedsz. Mert nem tudod, mi bánt. Ha az okát látod, megérted, és már nem is oly nagyon fáj. Szenvedésre vagyunk teremtve, nincsen olyan bánat, mely természetellenes és elviselhetetlen. Kosztolányi Dezső
7. Szenvedéseink okát, okozóját nevezzük rossznak. Rossz az, aki vagy ami szenvedést okoz. Ha merünk a rossz titkának mélyére nézni és nem elégszünk meg a külvilágra, a másokra hárítás - megoldást soha nem hozó - felszínes válasz-kísérleteivel, a valóság érinti meg a szívünket.
8. Amikor szenvedsz, gondolj még arra is, hogy ez a szenvedés egyáltalán nem kellemetlen, amitől rögvest meg kellene szabadulnod, hanem munka, életed feladata, amit reád róttak. Meg akarsz szabadulni tőle? Akkor úgy teszel, mint az az ember, aki, ha kemény földet ér, inkább felemeli az ekét, mintsem mélyebben szántana.
9. A szenvedés gyakran annak az eredménye, hogy ellenállunk a tapasztalásainknak. Elégedetlenek vagyunk magunkkal, másokkal vagy egy adott helyzettel kapcsolatban, és azt kívánjuk, bárcsak másképp lenne. Amikor ellenállunk annak, ami van, rengeteg fizikai feszültséget hozunk létre a testünkben (mivel szembemegyünk a felmerülő helyzettel), és mentálisan kimerülünk (mivel megpróbáljuk megjavítani vagy megváltoztatni mindazt, ami felmerül).
10. Ne szakítsd félbe a másikat azért, hogy magadról beszélj. Engedd mindvégig magáról beszélni. Ha kísértés környékez, hogy magadról beszélj, nem azért van-e, mert magadra gondolsz? És ha így van, már nem vagy egészen a másiké.