Ugrás a tartalomra
S aggódva nézi mind, ki szeretni szeretné,
vagy, látva, mily nyugodt, s csodálva, van aki
gyötörni kezdi, hogy jaja szavát vehetné
s kegyetlen ösztönét próbálja rajta ki.
Kapcsolódó idézetek
-
Ha valami, vagy valaki mindenkinek tetszik, az legalábbis gyanús.
Fodor János
-
Valami bámulatba ejtő, váratlan tettet szeretett volna véghezvinni - valami jót, hogy mindenki gyengédebb legyen hozzá, vagy rosszat, hogy mindenki rettegjen tőle. De sem jót, sem rosszat nem tudott kigondolni.
Makszim Gorkij
-
Mindenki boldogabb, ha nem csak felnézhet, de le is nézhet valakire, főleg ha mindkettőtől viszolyog.
Christopher Moore
-
Minden szerelemmel és szeretettel együtt jár bizonyos fokú féltékenység. Aki szeret, az félt is.
-
Iszonyodott attól, hogy egy emberhez - aki csak olyan, mint ő, szóval gyarló, boldogságra vágyó s végül minden körülmények között nyomorultul elpusztuló - durva legyen, kíméletlen s tapintatlan, hogy megalázza őt önmaga előtt, hogy csak egy célzással, csak egy gondolattal is megbántsa és sokszor - legalább ezt képzelte - inkább meghalt volna, semhogy azt a hitet keltse, hogy valaki fölösleges ezen a világon s az illető, amíg elkotródik mellőle, pirulva mondogassa, "úgy látszik, terhére voltam".
Kosztolányi Dezső
-
Jó annak, aki attól félhet, hogy az emberek igazságtalanok, jaj annak, akinek már attól is félnie kell, hogy igazságosak.
Osvát Ernő
-
Van, aki mindent megkaphat, ha elég erősen akarja, és minden áldozatot képes meghozni érte. És a szerencse is van olyan kegyes hangulatában, hogy rámosolyog.
Ashley Carrigan
-
Az ember sok mindent hajlandó csinálni, hogy szeressék, de mindent hajlandó megtenni, hogy irigyeljék.
Mark Twain
-
Jaj, a Szerelem szemre oly szelíd,
S goromba zsarnok, hogyha közelít.
William Shakespeare
-
Vannak szerető emberek. Előbb-utóbb felmerül bennük az igény, hogy
akit szeretnek, teljességükben, torzítatlanul lássák. De nem olyan
könnyû megmutatkozni. Saját félelmeink észrevétlenül is elvárásokká
merevednek bennünk, s nehezünkre esik a másik természetessége. Bár
mesék, mondák, vallomások szólnak arról, mennyire epekedünk, hogy
megismerhessünk valakit, de ha erre alkalmunk nyílik, legtöbbször
meggondolatlan hirtelenséggel ítéljük meg a másik személy
jellemvonásait. Végül mindannyian rejtőzködni kezdünk, és
szorongatónak érezzük a mindennapi életünket.
Jónás Tamás