Ugrás a tartalomra
Sajnos, a világunk a torzításokról szól. Félünk felvállalni a valóságot, elhisszük, hogy ami természetes, az kevés. Mekkora tévedés! Mégis ennek megfelelően élünk.
Kapcsolódó idézetek
-
A világról bennünk élő kép meglehetősen merev; véletlenül vagy szándékosan megerősített asszociációk láncolatának lenyomata. S azt hisszük, hogy ez a lenyomat a valóság.
Timothy Francis Leary
-
A világ igen rejtélyes. Néha meglátjuk a titkot, de félelmünkben visszavonulunk előle, néha pedig elfogadjuk.
Dean Ray Koontz
-
A világ elvárja, hogy a valóságban éljünk. De mi történik, ha a valóság nem jelent mást, mint fájdalmat vagy félelmet? Sokszor tagadással védekezünk, hogy túléljük a rossz időket. Miért baj ez? A valóság talán az, hogy szükségünk van a tagadásra.
-
Valójában ritkán vagyunk kapcsolatban a valósággal, mint olyannal, mert az idő nagy részében azzal a valósággal vagyunk kapcsolatban, amelyikről azt hisszük, hogy a valóság, vagy pontosabban, amelyiktől félünk, hogy az a valóság.
-
Nem tudunk élni? Valóban nem. Legfeljebb csak úgy, ha csaláshoz, a képmutatáshoz, a hazugsághoz folyamodunk. Tartósabb kapcsolatainkat ezeknek a rozsdája futja be. Kezdetben túl sok az illúziónk, túl nagy a bizalmunk, s mikor csontvázra vetkőzik előttünk a világ, elsápadunk, kapkodunk levegőért, kezünket szemünk elé kapjuk, védekezünk. Védekezünk, ahelyett hogy valamilyen módon az igazságot keresnénk.
Csoóri Sándor
-
Néha a valóság a semmiből kerül mögénk, és csíp a fenekünkbe, és mikor a gát átszakad, csak úszni tudunk. A színlelés világa egy ketrec, és nem gubó, csak egy ideig ámíthatjuk önmagunkat. Fáradtak vagyunk. Félünk. A tagadás nem változtat az igazságon. Előbb vagy utóbb, félre kell tennünk a tagadást, és emelt fővel, villámló szemmel nézni szembe a világgal. Ha az ember folyton csak tagad, a sok apró csepp óceánná dagad. De vajon, hogy védekezzünk a fulladás ellen?
-
Amit magunk előtt látunk, csupán parányi része a világnak. Megszokjuk a gondolatot, hogy ez a világ, pedig egyáltalán nem igaz. A való világ jóval sötétebb és mélyebb hely ennél, és nagy részét mindenféle puhányok foglalják el.
Murakami Haruki
-
Életünket egy valós világban éljük. Hogy jól éljünk, szükséges, hogy a lehető legjobban megértsük a világot. Ez a megértés nem könnyû. A valóság és a valósággal vállalt viszonyunk számos eleme kifejezetten fájdalmas számunkra. Csak a szenvedés és az erőfeszítés vezethet el a megértésig.
-
Ugyanabban a világban élünk, de azért nem egészen. (...) Tekintetek, hanghordozások, pillantások, reakciók: mindössze ennyi választ el minket attól, amit megélünk.
Cecelia Ahern
-
Félünk tőle és becsméreljük azt, ami más, ami nem megszokott. Ilyen az emberi természet.