Soha nem szerettem gondolkodni. Úgy éreztem, nem túl kifizetődő foglalkozás, és tulajdonképpen most sem vagyok meggyőződve afelől, hogy valóban érdemes.

Kapcsolódó idézetek

1. Bárcsak ne lenne ennyi ideje az embernek gondolkodásra! Nem szeretem, ha van időm gondolkodni. Olyankor mindig elkeseredem. Agatha Christie
2. Életem legnagyobb részét azzal töltöttem, hogy boldoggá próbáltam gondolni magam, és a tény, hogy nem jártam sikerrel, véleményem szerint egyedül azt jelentheti, hogy nem vagyok elég jó gondolkodó. Eddig még soha nem jutott eszembe, hogy a boldogtalanságom oka esetleg nem a hibás gondolkodás, hanem maga a gondolkodás.
3. Sose akartam dönteni. Dönteni nehéz. Könnyû elrontani. Adrian Tchaikovsky
4. Nem szeretek gondolkodni, arra mindig rácseszek. Charlie Huston
5. Eredetileg valóban úgy volt, hogy mérnök leszek, de az a gondolat, hogy a kreativitásomat olyan dolgokra használjam, amelyek a hétköznapi élet praktikus oldalát szolgálják, s mindezt puszta nyereségvágyból tegyem, egyszerûen elviselhetetlen volt számomra. Szerintem a gondolkodást önmagáért kell mûvelni, akárcsak a zenét! Albert Einstein
6. Nem mindig érzi igazi lehetőségnek az ember a lehetőségeit. Richard Ford
7. Soha nem éreztem magamat egy "tehetség" boldog tulajdonosának; egyetlen célom volt csak, megváltsam magamat - üres kézzel, üres zsebbel -, a munka és a hit révén. Ennek folytán puszta választásom nem is emelt senki fölé: felszerelés nélkül, felkészültség nélkül, mindenemet bedobva láttam munkához, hogy mindenestül megváltsam magamat. Jean-Paul Sartre
8. Sosem voltam oda az okos ötletekért. Én az eszetlen, meggondolatlan döntésekben hiszek, azok teszik érdekessé az életet. Márpedig az életnek muszáj érdekesnek lennie, mert csak egyszer adatik meg nekünk.
9. Néha nem tudom, hogy az életem ennyire bonyolult-e, vagy csak túl sokat töprengek a dolgokon. John Scalzi
10. Ha mindent elölről kezdhetnék, nem választanám ezt az életet. Ugyanakkor viszont kétlem, hogy valaha is volt választási lehetőségem.