Szánalmas és vajmi kevéssé tiszteletre méltó embernek érezném magam, ha előbb mondanék le a szerelemről, mint ahogy az mond le rólam.

Kapcsolódó idézetek

1. Szánalmas, hogy milyen kétségbeesett kapaszkodással próbálok szeretetet kicsikarni valakitől. Mindegy, hogy kitől. (...) Közben pedig pont az ellenkezőjét csinálom: elriasztok mindenkit, vagy pedig én magam akadályozom meg, hogy bárkivel bármilyen kapcsolatba lépjek.
2. Talán ahelyett, hogy annyira erősen szeretlek, inkább... magamat kellene adnom. Magamat kellene szeretnem, ahogy neked is.
3. A szerelem olyan dolog, amiből kevesebb van, mint azt az emberek hinnék, s nagyon sajnálatos, ha egy alkalom jön és elmúlik anélkül, hogy bármi is történne.
4. Megtagadni valakitől, hogy törődhessen, legalább olyan kegyetlenség, mint megtagadni valakitől a törődést. F. Várkonyi Zsuzsa
5. Borzalmas dolog a szerelemben a szánalom. Kevesebb lesz tőle az, aki adja, és az is, aki kapja.
6. Inkább vagyok egyedülálló, mint olyan valakivel legyek, aki elvárná, hogy önmagam helyett valaki mássá váljak.
7. Rá kellett jönnöm, milyen minimális a szókincsem, nem tudom kifejezni azt a fájdalmat és felháborodást, amit éreztem. Szánalmas. Magam is tisztában voltam vele, milyen szánalmas vagyok. Kanehara Hitomi
8. Kedvesebb legyen a különös, mint a tiszteletre méltó. Hobo
9. A szerelem irracionális, emlékeztettem magamat. Minél jobban szeretsz valakit, annál kevésbé bírsz ésszerûen viselkedni. Stephenie Meyer
10. Szánalmasnak láttam magam. Nem bajba jutottnak, aki képtelen önmagán segíteni, hanem egy sajnálatra méltó teremtésnek, aki tudna segíteni, aki jó is lehetne, ha hinne önmagában. Aki annyi korlátot állított fel önmagával szemben, hogy végül inkább belehal, semmint elismerje, hogy igenis többre képes. Hogy szükség van rá. Rachel Caine