Vers és szimbólum ősidők óta összetartozik, mint kalóz meg rum.

Kapcsolódó idézetek

1. A versbe öltöztetett szó részben már maga is muzsika. Pjotr Iljics Csajkovszkij
2. A zene és a költészet egytestvérek. Giambattista Marino
3. A vers csodálatos dolog: kristállyá változott indulat. Egy jegecben veszi ki lelkéből a költő, s ha kivette, nincs a lélekben többé, hanem önmagában él tovább. A szülés misztikus formája ez, ugyanolyan szaporodása a léleknek, mint amilyen a testé. A test húsból és vérből való utódokat éltet, a lélek szerelemből, bánatból, keserûségből, hangulatból valókat. (...) A versnek is van vér szerint való őse, mint az embernek, és mint ahogy Ádám volt, első vers is volt valaha: a csodálatos alma a tudás fáján, amelynek tüzében az isteni tudás édessége fanyarodik el az emberi nagyra törés keserûségével. A vers: az ember álma, hogy Istennel rokon. Harsányi Zsolt
4. A hagyományok kötik össze a múltat és a jelent.
5. A költészet a gondolat és a zene kombinációja. Edgar Allan Poe
6. A szavaknak igéző erejük van, egyszerre tudnak a múltba és a jövőbe világítani. Márai Sándor
7. A szavaknak a zenéhez hasonlóan óriási erejük van.
8. Álom és mese két közel rokon. Kiss József
9. Az érzés, mely a múltban ébredt, a versben izzik s dalra késztet, s minden szirt, hegyfok itt terem, mely játszott ébredő képzetemmel. Walter Scott
10. A szerelem olyan, mint a költészet, amely a régi tárgyhoz mindig új versformát talál ki. Arsene Houssaye