Ugrás a tartalomra
Viszlát: százféleképpen mondhatod,
Könnyeid százféleképpen onthatod,
Kalapod fejedbe éppúgy nyomhatod, mielőtt kilépsz.
Mondom: viszlát, viszlát,
Kiáltom hangosan át,
Mert mire hangom újra meglelem,
Talán már nem tudom, hogy hogyan tehetem.
Kapcsolódó idézetek
-
Tudom, hogy elmúlt már, talán én mégsem sírhatok,
Nem köszönök tőled el, mégis véget ér.
Százszor megbántam, mégis tudom, hogy így a jobb,
Belehalok, szívem már úgysem feled el.
Children of Distance
-
Ha vége van, akkor egyszerûen szólj, hogy vége, és kész. Vagy hogy most már el akarsz menni. Nem kell az ajtót bevágnod magad után. Csöndesen is becsukhatod.
-
Ég veled, barátom, isten áldjon,
elviszem szívemben képedet.
Kiszabatott: el kell tőled válnom,
egyszer még találkozom veled.
Isten áldjon, engedj némán elköszönnöm.
Ne horgaszd a fejedet, hiszen
nem új dolog meghalni a földön,
és nem újabb, persze, élni sem.
Szergej Alekszandrovics Jeszenyin
-
Ég veled, barátom, isten áldjon,
elviszem szívemben képedet.
Kiszabatott: el kell tőled válnom,
egyszer még találkozom veled.
Isten áldjon, engedj némán elköszönnöm.
Ne horgaszd a fejedet, hiszen
nem új dolog meghalni a földön,
és nem újabb, persze, élni sem.
Szergej Alekszandrovics Jeszenyin
-
Ritka, hogy úgy köszönsz el valakitől, hogy tudod, az az utolsó alkalom. Megpróbálsz mondani bármit, amit korábban kellett volna, vagy csak szorosan átölelheted, szorosan, remélve, hogy a pillanat megmarad egy életre.
-
El kell mondanom valakinek, csak egyszer. Hangosan ki kell mondanom a szavakat. Ha nem jön ki belőlem, fel fog zabálni.
Paula Hawkins
-
Hangozzék bár kegyetlenül, unottan.
Egy szó elég. Nem értem félre majd.
Ami eszedbe jut - pont az legyen.
Mondd ki!
De jól vigyázz. Végül még elhiszem.
Karafiáth Orsolya
-
Ha más nyelvén kell szóljak,
Nem lesz, mit daloljak,
Ha más nyelvén kell írnom,
Eltépem papírom,
Ha más nyelvén kell éljek,
Pusztuljak el végleg,
Ha más nyelvén kell hinnem,
Verjen meg az Isten!
-
Érted harcba szállnék bárkivel,
De fáradt testem tele sebekkel,
Ezért üvöltök majd, hangom a fegyverem,
A szavak győznek, de én már sosem.
-
Némán akarok állni, ha már ezt elmondtam neked,
Megsüketülni gyorsan, ne halljam, mit tettem veled.
Megvakulnék inkább, ne lássam könnyben a szemed,
Végül meghalnék, hogy visszaadjam újra az életed.