Téma
Etika idézetek
-
A jó és a rossz történeteiben csak a jóknak szoktak rettenetes balszerencséjük, baklövéseik és melléfogásaik lenni. A rosszak mindig okosak, fegyelmezetten viselkednek, és ravasz terveket eszelnek ki. A gonosz mindig a helyes utat választja. A való életben a rosszak éppúgy elkövetnek egyszerû, könnyen kivédhető hibákat, mint a jók, vannak rossz napjaik, és kudarcok is érik őket.
-
Az embernek nem kell korruptnak lennie ahhoz, hogy problematikusan és időnként kárt okozóan cselekedjen. Abszolút jó szándékú embereket is elgáncsolhatnak az emberi elme tekervényei, és égbekiáltó hibákra késztethetik őket, ám ők sokszor ettől függetlenül jónak és erkölcsösnek látják magukat. Dan Ariely
-
Az ember a saját feje szerint úgysem tud jó döntést hozni. Hiába mérlegel, hiába írja egymás mellé a jót és a rosszat. Azt még egy gyerek is tudja, akinek a szülei folyton csak jót akarnak, hogy a jó is lehet rossz, a rossz is lehet jó. Akkor meg miről beszélünk? Mire fel a nagy észbeli könyvelés? Én mondom, az ecpecnél nincs bölcsebb filozófiai tétel a világon, mindenkinek csak ajánlani tudom. Halász Margit
-
Az erkölcs mindig ugyanaz, (...) mert a természet nem változik. Van erkölcs az állatok, sőt még a növények számára is, mert mindkettőjük részéről van megegyezés vagy meg nem egyezés a természettel és ennélfogva jó vagy rossz. A farkas erkölcse az, hogy juhokat egyék, mint ahogy a juhok erkölcse az, hogy füvet egyenek. Anatole France
-
Ha az ember földi életét tartja jónak, ha értékeit aszerint ítéli meg, ami egy racionális lény számára megfelelő, akkor nincs érdekellentét a moralitás és túlélés követelményei között; eléri a másodikat azzal, hogy eléri az elsőt. Viszont akkor van érdekellentét, ha a földről, az életről, az elméről, a boldogságról, az énről való lemondást tartja jónak. Egy életellenes moralitás alatt az ember olyan mértékben válik az életre érdemesre, amilyen mértékben önmagát az életre képtelenné teszi, és olyan mértékben képes élni, amilyen mértékben válik életéhez méltatlanná.
-
Ha egy társadalomban, mint történetesen a mienkben, minden felfordult, és csak lassan alakulnak ki a mindenki által elfogadott és a rangsor közel azonos helyére sorolt erkölcsi szabályok, igencsak fontos lenne, hogy a jogalkotók megfelelően átlátható és következményeiktől nem elválasztható szabályokat készítsenek, mert másként egy rossz irányú társadalmi tanulási folyamat indul be. Az emberek azt tanulják meg, hogy az adott szabálynak nagyon alacsony a rangja, és eszerint fogják kezelni. A stabil társadalmakban sokszor a rossz szabályokat is betartják, mert már kialakult az erkölcsnek, az általános társadalmi szabálykövetésnek azon módja, amely magát a szabálykövetést már önmagában is magas szintre helyezi az értékrendben. Csányi Vilmos