Ágoston Péter (politikus)

Az emberek tömegeit megszokott kerékvágásukból kimozdítani nem lehet. Az emberek szelleme s még inkább akarata tehetetlen. Tehetetlen tehát cselekvése is.

Az érzelem sokszor látszólag az ész útjába áll és nem engedi teljes uralmát. Az érzelmek azonban végeredményben szintén az észtől függnek.

A gondolat szabadságát nem lehet erőszakos eszközökkel korlátozni. Az emberekre nem lehet ráparancsolni, hogy ezt vagy amazt gondolják; sem arra nem lehet kényszeríteni, hogy egyáltalán ne gondolkozzanak. Sőt éppen a kényszereszközök alkalmazása váltotta ki mindig az ellenkező gondolatokat, az engedetlen gondolatokat. Semmi sem annyira következetesen lázadó, mint a gondolat.

Kevés ismeret kevés gondolatot termel. A tudatlanság olyan a gondolkozásnak, mint a börtön.

A tények feletti gondolkozás az egyetlen mód arra, hogy önálló emberré legyen az ifjú. Ez viszont az egyetlen biztosítéka az emberiség haladásának.

Igaz ugyan, hogy a saját magára utalt ember eltévedhet, de az is bizonyos, hogy csak a maga útján haladó gondolkodó juthat új utakra, melyek új igazságok, új következtetések felé vezetnek.

Az erkölcs nem a szavakban, hanem a tettekben jelenik meg.

A tudományos igazságokhoz és az életigazságokhoz vezető utakat elzárni úgysem lehet, csak az ismeretek hirdetését lehet megtiltani.

A tettek engedelmesek lehetnek ugyanakkor, mikor a gondolatok a legengedetlenebbek, a legforradalmibbak. S minél nagyobb valamely társadalomban azoknak a száma, akik gondolataik ellenére kénytelenek cselekedni, annál bizonytalanabb annak a társadalomnak fennmaradása. Minél határozottabban követeli a hatalom egy bizonyos irány követését, annál valószínûbb, hogy a polgárok engedetlen gondolatait váltja ki.

A gondolatok engedetlensége a társadalmi haladás legbiztosabb alapja.