Ambrose Gwinnett Bierce

Ágyú: az országhatárok kiigazítására használatos szerkezet.

A szerelem egy átmeneti elmebaj: házassággal gyógyítható.

Az agy az a szervünk, amellyel azt gondoljuk, hogy gondolkodunk.

Boldogság: kellemes érzés, mely abból fakad, hogy mások nyomorúságát szemléljük.

Út: földcsík, amelyen az ember elmehet a megunt helyről oda, ahová fölösleges mennie.

Temetés: Pompás ünnepség, melyen a halott iránti tiszteletünkről azzal teszünk bizonyságot, hogy gazdagítjuk a temetkezési vállalkozót, fájdalmunkat pedig azzal növeljük, hogy olyan kiadásokba verjük magunkat, melyektől hangosabb lesz jajszavunk, s könnyeink jobban csorognak.

Tenyérjóslás: (...) A módszer egyáltalán nem hamis; a jellemet valóban nagyon pontosan meg lehet állapítani ily módon, mert minden megvizsgált tenyéren világosan kirajzolódik a "balek" szó. A fondorlat abban rejlik, hogy ezt nem mondjuk ki.

Ember, fn. Állat, amely olyannyira elveszett az azon való elmélkedés mámorában, hogy mit gondol magáról, hogy elfeledkezett arról, aminek kétségkívül lennie kellene.

Egoista: sekélyes ízlésû személy, aki inkább önmaga iránt, mint irántam érdeklődik.

Pénz: áldás, amelynek semmi haszna, amíg meg nem válunk tőle.

Az őrült nagyfokú intellektuális függetlenséggel rendelkező ember.

Optimizmus: hit abban, hogy minden gyönyörû, még az is, ami ronda.

Egoista: sekélyes ízlésû személy, aki inkább önmaga iránt, mint irántam érdeklődik.

Bámulat: udvarias elismerése annak, hogy valaki ránk hasonlít.

Ismerős: az a személy akit elég jól ismerünk ahhoz, hogy kölcsönkérjünk tőle, de ahhoz nem elég jól, hogy kölcsönadjunk neki. Nem nevezzük barátunknak, ha szegény vagy alacsony származású, de bizalmas barátunk, ha gazdag vagy híres.

Káposzta: közismert konyhakerti zöldség, nagyjából olyan nagy és bölcs, mint egy emberfej.

Villa: eszköz, mely főleg arra a célra szolgál, hogy halott állatokat tegyünk vele a szájunkba.

Jelen: az örökkévalóságnak az a része, mely a csalódások világát a remény birodalmától elválasztja.

Szövetség: a nemzetközi politikában egyezség két olyan tolvaj között, akik olyan mélyen nyúltak egymás zsebébe, hogy külön-külön nem tudnak kifosztani egy harmadikat.

Unalmas: olyan személy, aki akkor beszél, amikor azt szeretnéd, hogy hallgasson.