André Breton

Van Hogy jelenléted és hiányod reménytelen egyesülésének Szakadéka fölé hajolhatok Fölfedeztem a titkát Hogy úgy szeresselek Mindig mintha az első alkalommal.

Amit valaha szerettem, akár megőriztem, akár nem, örökre szeretni fogom.

Le kell szállni a szenvedés legmélyére, felfedezni a szenvedés különös adományait, hogy az ember rádöbbenhessen önnön korlátlanságának adományára, arra, amiért érdemes élni.

A lázadás szikra a szélben, de olyan szikra, amely a lőport keresi.