Anna Onichimowska

Az, hogy milyenek vagyunk, nagyban függ attól, hol jöttünk a világra. Elfogadhatjuk a valóságot, vagy küzdhetünk ellene, megismételhetjük a környezetünkben látott mintákat, vagy megpróbálhatunk kitörni belőlük.

A nap felvillanyozza az elmét, az éj pedig elhomályosítja.

El kell érni, hogy az ellenfél úgy helyezkedjen el, ahogy mi akarjuk.

A karate udvariassággal és előzékenységgel kezdődik, és azzal is végződik.

A jó karatés lelke olyan, akár egy csöndes, nyugodt tó.

Az ellenféllel úgy kell harcolni, ahogy ő harcol ellenünk.

Ugyanazokat a perceket társaságban máshogy éli meg az ember. Szükségünk van a többiekre, hogy osztozzunk az elragadtatásban.

Nem mindegy, kivel osztozunk az elragadtatásban. Közelállónak kell lennie. És amikor a fontos pillanatokban e személy nincs velünk, fekete lyukat érzünk, egyet vagy akár többet.

A virágok gyorsan lehullnak, ezért nincs sok időnk, hogy örömünket leljük bennük. Ámde ha ezt az időt jól használjuk fel, gyönyörû, örök emlékeink maradnak róla.