Baróti Szabó Dávid

Szent György havának tizedik napját megint Elértem, és ővéle hatvannégy tavaszt. Hogy ûzik egymást! melly hamar futnak az üdők A semmiségnek tengerébe! benne van Az, amit éltem. Halni kezdődtem, mihelyt Kezdődtem élni.

Ember vagy; majd por lészesz; valahány napot éltél, Annyival indultál a temetődre közelb.