Bart István László

Egy legenda szerint a Titanicon azért nem látták meg időben a jéghegyet, mert a távcső be volt zárva egy szekrénybe, s a kulcs őrzője lemaradt a hajóról. Amikor pedig végül észrevették, már túl késő volt kitérni. Szemben a Titanic-kal, az emberiség hajóján van távcső, és látjuk is a jéghegyet. Már el is kezdtük az elkerülő manővert, de nem egyértelmû, hogy a hajó megússza-e egy csúnya ütközéssel, avagy olyan léket kap, amitől elsüllyed. Az biztos, hogy túl sokan vannak, akik egyelőre tényleg csak a napozószékeket rendezgetik, ahelyett, hogy az ütközésre készülnének, vagy a kitérési manővert segítenék. És persze vannak köztünk olyanok is, akik szerint nincs is jéghegy. Az elkerülés évtizedes folyamat, nem érezzük azonnal az irányváltást, és egyelőre nem is történik elég gyorsan. De ha minden utas besegít, akkor lehet gyorsítani a fordulatot.

Az emberiség civilizációja pillanatnyilag egy süllyedő hajón ül. Ha egy süllyedő hajóban ülök, akkor nem nézem azt, hogy XY-t nem szeretem, és ezért nem vagyok hajlandó vele szóba állni. Mindenkire szükség van ahhoz, hogy megoldjuk ezt a dolgot. A klímaváltozás logikája is azt mondja, hogy mivel egy bolygónk, egy éghajlatunk van, ezért nem hozhatunk úgy döntéseket, hogy nem vonjuk be ebbe azokat az országokat, akik az olajat termelik.