Bor Ambrus

Elvesztettem valakit, akit szerettem, pedig nem valakit vesztettem el, azt hiszem, hanem magamat.

Nyavalyogni jó: panasz és kifogás és kritika és megvetés, ez szinte magától jön. És olyan jó kibúvó, ha valaki gyönge és gyáva.

A lélek nem a nyomorult test valamelyik részében lakik, hanem az ember minden porcikájában jelen van. Parányméretben úgy, mint Isten a Földön és a Világmindenségben. Nincs a testnek olyan íze, amely kivonhatná magát a lélek uralkodó jelenléte alól, ahogyan nincs a világon olyan zug, barlang, bánya, ahová a bûnös ember akár csak egy percre Isten elől elbújhatna.

Itt a világ vége, kiabál az ebihal, mikor a nap fölszippantja a pocsolyát.

Meglepő szeszélyességgel hull ki néha kacat és lom az emlékezet fiókjaiból.