Ugrás a tartalomra
Idézetem
Témák
Szerzők
Kedvenceim
0
×
Témák
Szerzők
Kedvenceim
0
Szerző
Borsa Brown
A legpokolibb érzés eljönni valahonnan, ahol ottmarad a szíved.
Kétféle ember létezik: van, akit erőssé tesz a szeretet, és van, akit végleg elgyengít. És ennek semmi köze ahhoz, hogy férfinak születünk-e, vagy nőnek.
Milyen furcsa, hogy amíg gyerekek vagyunk, fel akarunk nőni, szinte érezzük a kényszert, hogy megmutassuk a világnak, mire is visszük majd. Aztán amikor már a felnőtt életbe vágunk bele, hiányzik a felelőtlen lét.
Túl gyorsan válunk felnőtté. Nemcsak mi, emberek, hanem minden élőlény. Elveszítjük a lehetőségét annak, hogy felelőtlenül viselkedhessünk, és ne legyen az élet valami rémisztő, csapásokkal teli útvesztő.
Lehet valamivel jobban porig alázni egy nőt, mint azzal, ha nem ő az egyetlen?
Egy elegáns ruha meg egy tûsarkú sokat dob egy nőn. Hát még a gondok és a csapások... na, azok képesek csak igazán egy fiatalból, hipp-hopp, felnőttet csinálni.
Erős nőnek kell lenned, de engedd meg magadnak olykor, hogy egy mankóra támaszkodhass. Különben egy idő után elfogy az erőd!
Egy szerelmes szív a legapróbb kedvességet is többnek látja, mint valójában.
Azt hinnénk, hogy a csapások az életben összetörik az embert. De nem. Egyre keményebb szívû lesz és következetesebb.
A múlt sosem lép tovább nyomtalanul. Érzéseket, benyomásokat, mosolyokat, könnyeket hagy maga után, miközben folyamatosan rángat maga felé.
Nem szabad magunkban tartani dolgokat, mert akkor az talán örökre bennünk marad.
Szerinted a szerelmet mióta érdekli, hogy te akarod-e vagy sem? Az csak úgy jön, és tarol. A legváratlanabb pillanatokban.
Egyben biztos vagyok: a halál küszöbén mindenkinek van hite. És nemcsak a haldoklónak, hanem a hátramaradottaknak is.
A szerelem mulandó, de a tisztelet és megbecsülés, az nem!
Sosem szégyelltem magam, amiért az vagyok, akinek születtem.
Mindig az a legjobb, ami éppen nem a miénk.
Az sem érdekel, ha az egész világ eltûnik, csak az emlékeim maradjanak meg!
Betartani mindent, amit az ember ígér, képtelenség.
Hogyan is tudnám megszokni annak a hiányát, aki a mindent jelenti nekem?
Ha nem kaphatunk meg valamit, azt mindennél jobban akarjuk.
« Előző
1
2