A múlt sosem lép tovább nyomtalanul. Érzéseket, benyomásokat, mosolyokat, könnyeket hagy maga után, miközben folyamatosan rángat maga felé.

Kapcsolódó idézetek

1. A múlt azonban olyan valami, ami nemigen hagyja elfelejteni magát. Ott ólálkodik körülöttünk, türelmesen várakozik, s csak az alkalmat lesi, hogy egy óvatlan pillanatban megszorongassa a nyakunkat. Leslie L. Lawrence
2. Igen, mindig a múlt. Ott van az, ami fáj, és amin nem tud túljutni az ember. Stephen King
3. Mindig magaddal cipeled a múltat. Ettől nem menthet meg sem Isten, sem sors, sem a legjobb barát. A múlt sosem enged el.
4. A múltat nem lehet csak úgy elfelejteni; nem tuszkolhatjuk be a sarokba, hogy aztán úgy tegyünk, mintha ott se lenne. Mert mindig velünk marad, árnyékként követ, bárhová megyünk, és emlékeztet arra, hogy mit tettünk.
5. Néha a múlt nem múlik el, nem hajlandó feledésbe süllyedni. Mellettünk marad, mintha azt mondaná: még nem végeztél velem. Agatha Christie
6. A múlt elől nem lehet meglépni, mindegy, milyen messzire és milyen gyorsan futunk. Lassan, de biztosan beér minket. Mi kifulladunk, de a múlt soha. Hiába akarjuk hátrahagyni, nincs menekvés.
7. A múlt sosem hagyja el egyikünket sem. Frank Herbert
8. Időnként, ha a múlt szoros pórázon tart, sose enged el.
9. Az élet mindig megy tovább, mindegy, mivel állunk szemben. Sosem áll meg a kedvünkért, ezért nekünk sem szabad leragadnunk a múltban. Kollár Betti
10. A múlt szellemei mindig hatnak ránk, hiába akarunk tovább lépni, nem egyszerû.