Szerző

Charles Haddon Spurgeon

A báránytermészetû ember saját bőrén tapasztalja, hogy még nem pusztultak ki a farkasok.
Az igazság útja néha olyan keskeny, hogy azon nem járhatnak ketten egymás mellett.
Senki sem tudja előre, mire képes, míg azt ki nem próbálta.
Minden éjnek megvan a maga csillaga, minden bánatnak megvan a maga vigasza.
Lehet, hogy nem mindig azt kapod, amit akarsz, de mindig azt kapod, amire gondolsz.
Egy hajó sem járja az élet óceánját úgy, hogy ne találkozna viharral.
A könnyek megtisztítják a szemet Isten kegyelmének meglátásra.
A szomorúság éjszakája a sötét árnyék, amellyel szemben még jobban feltûnik a fény.
Ha Isten könnyet helyez a szemedbe, az csak azért van, mert a szívedben szivárványt akar kifeszíteni.
A folyót bővizû forrása teszi híressé, a forrást pedig a folyó miatt becsülik, amely belőle fakad.
Vannak balga emberek, akik távcsővel fürkészik a messze jövő láthatárát és sopánkodnak az ott mutatkozó felhőkön, miközben figyelmen kívül hagyják a felettük ragyogó kék eget.
Aki nem gerjed haragra a gonosz miatt, az nem szereti a jót.
A szeretet a hûség csontvelője, a jámborság ütőere, a lelkierő izma, úgyszólván, maga az élet.
A halál semmi a halálfélelemhez képest.
Sokkal jobb időnként csendességbe visszavonulni, mint e világ zajától mentes élet után szentimentálisan sóvárogni.
Az Ige igazsága mindaddig nem üdvözít, míg nem lesz belőle a szív igazsága.
A reménység az élet szenvedéseinek égi balzsama.
Az őszinte szeretet sokszor kényszerül olyan igazságot mondani, mely neki jobban fáj, mint annak, aki konok szívvel hallgatja.
A forró vas, annak ellenére, hogy tompa, mélyebben hatol a fába, mint a hideg acél, mely éles. A szeretet is mélyebbre hatol az igazságba, mint a puszta elmélet, vagy rideg tudomány.
Kevésbé lehetetlen dolog a napot átfogni, egy csillagot megragadni, a szúnyoggal elefántot elnyelni, mint az örökkévalóság minden kérdését kivétel nélkül megérteni.