Dan Brown

Húzd ki magad, mosolyogj, hadd törjék csak a fejüket, hogy mitől van olyan jó kedved.

A gazdagság bölcsesség nélkül gyakran katasztrófához vezet.

Úgy élni a világban, hogy nem ismerjük a világ értelmét, olyan, mint egy nagy könyvtárban bóklászni, de meg sem érinteni a könyveket.

Amikor egy kérdésre nem adható helyes válasz, akkor csak egy becsületes eljárás marad... A szürke zóna az igen és a nem között. A hallgatás.

A megbocsátás Isten legnagyobb adománya.

Az emberek jóval messzebbre képesek elmenni azért, amitől félnek, mint azért, aminek a megszerzésére vágynak.

A történelmet mindig a győztesek írják. Amikor két kultúra megütközik, a vesztes megsemmisül és a győztes írja meg a történelemkönyveket.

A meg nem értés bizalmatlansághoz vezet.

Minden vallás metaforákban, allegóriákban és túlzásokban beszél Istenről, az ókori egyiptomiaktól a mai vasárnapi iskoláig. A metaforák arra kellenek, hogy segítsenek az agyunknak feldolgozni a feldolgozhatatlant. A probléma ott kezdődik, amikor szó szerint elhisszük a metaforákat.

A hited erősségét annak a fájdalomnak az erőssége méri, amelyet el tudsz viselni.

A Biblia emberi termék, drágám. Nem Istentől való. A Biblia nem a felhőkből hullott alá valamely csoda révén. Emberi alkotás. Történelmi feljegyzés egy zavaros időről, amely számtalan fordítás, kiegészítés és átdolgozás nyomán alakult ki. Soha nem létezett egyetlen, érvényes változata.

És Péter mondá: Valóban egy asszonnyal beszélt a Megváltó anélkül, hogy mi tudtuk volna? Mi nem számítunk, és mindenki őt fogja hallgatni? Jobban szereti őt nálunk? És felelé Levi: Péter, te mindig is indulatos természetû voltál. Látom, most már úgy versengsz ezzel az asszonnyal, mint ellenfeleddel. Ha a Megváltó becsben tartja őt, ki vagy te, hogy megtagadhasd? A Megváltó nagyon jól ismeri őt. És azért szereti őt jobban, mint bennünket.

És a megváltó társa Mária Magdolna vala. Krisztus jobban szerette őt, mint valamennyi tanítványát, és gyakran szájon csókolta. A tanítványokat sértette ez, és kifejezték helytelenítésüket. Azt mondták neki: "Miért szereted őt jobban, mint bennünket?"

Az ősi vallás alapja az életadó nő eszméje volt. A gyermekszülést misztikusnak és hatalmasnak tekintették. Szomorú, hogy a keresztény filozófia úgy döntött, megfosztja a nőt teremtő hatalmától, és szembefordulva a biológiai igazsággal, a férfit tette meg Teremtőnek. A genezisben az áll, hogy Évát Ádám oldalbordájából alkották. A nő a férfi leszármazottjává vált. És a bûnök edényévé. A genezissel vette kezdetét az istennőtisztelet korának vége.

Az ember, és nem Isten volt az, aki megteremtette az "eredendő bûn" fogalmát; mely szerint Éva evett az almából, és romlásba döntötte az emberiséget. Az egykor szent, életadó nő immár ellenséggé vált.

Az asszonyi erőt és az életadásra való képességet egykor mélységesen tisztelték, de mivel fenyegette az emelkedő, és férfiak uralta egyházat, démonizálták, és tisztátalannak bélyegezték.

Az istennő ideje lejárt. Az inga átlendült. A Földanyából a férfiak világa lett, ahol a pusztítás és a háború istenei vették át az uralmat. A férfiego két évezreden át garázdálkodott, kiszabadulva női párja ellenőrzése alól.

Minő sötét az emberi ármány.

A tudás eszköz, s mint minden eszköznek, a felhasználó kezében dől el a sorsa.

Mindig hajnal előtt a legsûrûbb a sötétség.