Daniel Kahneman

Az emberek az indokoltnál sokkal nagyobb valószínûséggel hiszik igaznak a saját véleményüket. Ezért is születik olyan sok rossz üzlet a piacon.

A szegénység boldogtalanná tesz, a gazdagság pedig növeli az élettel való elégedettséget, de (az átlagot tekintve) nem javítja a megtapasztalt jóllétet.

A jövedelem telítési szintjén túl vásárolhatunk élvezetesebb élményeket, de csökken az a képességünk, hogy a kevésbé költséges dolgokban örömet találjunk.

Az értelmes pletyka komoly önkritikára indíthat: a munkahelyen és otthon is. Sokkal hatékonyabban segítheti a megfelelő döntéshozatalt, mint az újévi fogadalmak.

A felnőttkori elégedetlenség egyik biztos receptje, ha fiatalon nagyon nehezen elérhető célokat tûzünk ki magunk elé.

A tudomány haladása néha csak arra jó, hogy tanácstalanabbak legyünk, mint korábban voltunk.

Az olyan kijelentéseket, mint hogy "sosem felejtem el..." vagy "emlékezetes pillanat ez", ígéretekként vagy jóslatokként kell felfognunk, amelyek tévesnek bizonyulhatnak, és gyakran azok is, még ha teljesen őszinték voltak is. Mérget vehetünk rá, hogy 10 évvel később már sok olyan dologra nem emlékszünk, amiről azt mondtuk, sosem felejtjük el.

Ha azt tapasztaljuk, hogy az emberek furcsán viselkednek, először azt a lehetőséget kell mérlegelnünk, hogy jó okuk van rá.

A szabadságnak költsége van, és ezt a költséget a rosszul választó egyének viselik, illetve az a társadalom, amelyik kötelességének érzi, hogy segítsen rajtuk.

Ha egyszer elfogadtál egy elméletet, és eszközként használod a gondolkodásodban, rendkívül nehéz észrevenni a hibáit.

Az emberek kész válaszokkal rendelkeznek sok kérdésre önmagukkal kapcsolatban: tudják a nevüket, címüket, politikai pártjukat. De általában nem tudják, mennyire boldogok, és muszáj összerakniuk egy választ a kérdésre, ahányszor csak felteszi valaki.

Nincs szükség tökéletes észszerûségre ahhoz, hogy egy demokrácia mûködni tudjon: elég hozzá, ha az emberek arra szavaznak, ami nagyjából és nem szavatoltan az ő érdekeiket szolgálja. A demokráciák akkor kerülnek bajba, ha elvont, távoli veszélyekkel kell foglalkozni. Ha valóban éghajlatváltozás következik be, az meglehetősen kemény dió lesz a demokráciák számára.

Egyetlen svábbogár könnyen elveheti a gusztusunkat egy tál cseresznyétől, az viszont nem vált ki érzelmeket belőlünk, ha megpillantunk egy szem cseresznyét egy tál csótány között.

Ha utánagondolunk, akkor az életben semmi sem olyan fontos, mint ahogyan azt először gondoljuk.

Pénzzel nem lehet boldogságot venni, viszont a pénz hiánya nyomorúságot okoz. (...) Minél többet keresel, annál elégedettebb vagy, de ez nem vonatkozik az érzelmekre.

Vakok vagyunk a nyilvánvalóra, de ezzel együtt a vakságunkat sem látjuk.