Epikurosz

Ha boldogságunk van, mindenünk van; ha pedig nincs, mindent elkövetünk, hogy megszerezzük.

Ha természetes módon élsz, sosem leszel szegény, de ha a képzelgések szerint, sosem leszel gazdag.

Mindazon javak közül, melyeket a bölcsesség szerez a teljes élet boldogsága számára, a legeslegnagyobb a barátság birtoklása.

A halál semmit nem jelent nekünk, mert minden jó és minden rossz az érzékelésben van. (...) Ameddig mi létezünk, a halál nincs jelen, amikor pedig a halál megérkezik, mi nem vagyunk többé.

A halál semmit nem jelent nekünk, mert minden jó és minden rossz az érzékelésben van. (...) Ameddig mi létezünk, a halál nincs jelen, amikor pedig a halál megérkezik, mi nem vagyunk többé.

Jobb ésszerû cselekvésben szerencsétlennek, mint értelmetlenben szerencsésnek lenni.

A jövő nincs teljesen hatalmunkban, viszont nem áll teljességgel hatalmunkon kívül.

A véletlen nem részesíti az embert jóban vagy rosszban, csupán alkalmat ad neki ezekre.

Sohasem törekedtem arra, hogy a tömeg előtt tetszést arassak; ami nekik tetszett, ahhoz én nem értettem. Amit pedig én tudtam, messze volt a látókörüktől.

Jő a halál, nem is egy: amely elragad, az csak utolsó.

Mit a szerencse tett tieddé, nem tiéd.

Nem lehet kellemesen élni anélkül, hogy megfontoltan, becsületesen és igazságosan élnénk, sem megfontolással, becsülettel és igazsággal élni anélkül, hogy kellemesen élnénk.

A vágyak közül némelyek természetesek és szükségesek; mások pedig természetesek ugyan, de nem szükségesek; végül vannak olyanok, melyek se nem természetesek, se nem szükségesek, hanem üres képzelődés folytán támadnak.

Csupán kis dolgokban állhat útjában a bölcsnek a szerencse, ellenben a legnagyobb és legfontosabb dolgokat a meggondolás kormányozta és kormányozza életének egész idején át szakadatlanul és fogja is kormányozni.

Ha az isten hallgatna az emberek imádságaira, hamarosan minden ember elpusztulna, minthogy állandóan sok rosszat kívánnak egymásnak.

A hús gyönyöre nem növekszik, ha egyszer a nélkülözés okozta fájdalmat kiküszöböltük, hanem csupán változatossá tehető; a lelki gyönyörûség határát viszont azoknak a megoldása adja, melyek az elme számára a legnagyobb félelmeket szoktak okozni.

A természet szerint való gazdagságnak megvan a határa és könnyen megszerezhető; ellenben a hiú képzelődés szerint való gazdagság a végtelenbe nyúlik.

A bölcs (...) az élettől sem menekül s a nemléttől sem fél. Számára ugyanis az élet sem okoz nehézségeket s a nemlétet sem tartja valami rossznak.

Minden fájdalom rossz ugyan, mégsem természetes, hogy minden fájdalmat mindig kerüljünk. Valójában az a helyes, hogy az előnyök és hátrányok összemérésével és megvizsgálásával ítéljük meg mindezeket a dolgokat.

Vigasztalódjunk a szerencsétlenségben annak emlékével, ami a múltban jó volt, és azzal a tudattal, hogy ami volt, azt nem lehet meg nem történtté tenni.