Feller Adrienne

Az élet kölcsönösségre épül. Egymás segítésére, felemelésére. De csak az tud adni a másiknak, aki önmaga fel van töltve.

A szépségápolást a mai kultúra különválasztja az egészségtől, pedig a kettő elválaszthatatlan. A szépség magában rejti az épséget. Az épség pedig a teljesség. Minden, amit a szépségünkért teszünk, az épségünket szolgálhatja, és fordítva is így van. Amit az épségünkért, egységünkért teszünk, az óhatatlanul szépségként jelenik meg bennünk, rajtunk.

A szépség nem tökéletesség, hanem egység és teljesség. A szépségünk megőrzése hosszú távon egy összetett folyamat, amely a lelki egyensúlyból, valamint a fizikai és mentális egészség fenntartásából áll. A szépség nem feltétlenül genetikai adottság kérdése, sokkal inkább az életmódunk és gondolkodásmódunk eredménye.

A probléma valójában nem az, hogy nem tudjuk, hogy változásra van szükségünk. A probléma az, hogy nem tudjuk, hol kezdjük el, vagy a változás túl nagynak tûnik ahhoz, hogy véghez vigyük. Gyakran azt hisszük, hogy mindenen változtatni kell, és ez a gondolat elkezd nyomasztani minket. Ezért ragaszkodunk a status quóhoz, a fennálló helyzethez, még akkor is, amikor valójában elégedetlenek vagyunk az életünk alakulásával. De nem kell mindent egyszerre megváltoztatni ahhoz, hogy valami változzon. Elég egyszerre csak egyetlenegy új szokást választanod, amit már ma bevezetsz. Válassz egy változtatást az életedben - és aztán tartsd magad hozzá. Kitartóan és állhatatosan. A kis változások idővel nagy változásokká válnak.