Fodor Ákos

Mire megtanulsz énekelni, dalod már rég nem arról szól.

Az Álmok Tengere sem parttalan... (igaz, hogy csupán álom-partja van); az Álmok Tengere félelmesebb, mint a szokott veszélyû tengerek; siklik a roncs? süllyed a jó hajó? - az Álom-Tenger épp erre való! Mit tesz veled és mit kezdesz vele? sorsod rád bízza Álmod Tengere. Mikor épp nem mély: magas, mint az ég! Csodáld - s úszd meg az Álmok Tengerét!

A sötétben megütsz valakit, aki szeret, megüt valaki, akit szeretsz. Talán nincs is egyéb, csak ez. Nem folytatás, nem vég se kezdet csak ez a puha sötétség, ez a kemény ütés. A szeretet.

Háború: Isten sírni tanul.

Halandó: nézlek. Örökkévalóságunk közöttünk ragyog.

Ne öld meg a Csöndet. A Csöndnek dajkája legyen a Zene - ne ellenfele.

Utolsó Szavaimat elmondtam már? meglehet; akkor ezek a torkomon-rekedt-ragadt Utolsóelőttiek.

Több szem mást-mást lát!

Nagy hála-ének: Köszönöm, hogy szeretlek.

Az idő - ha van - tágul-görbül, mint a tér: mosttól mostig tart.

Ha megdobnak kővel... - építsd be házadba!

Amit ma letehetsz, ne cipeld holnapig.

Lábam előtt ült egy madár, majd felröppent - Nehezebb lettem.

Jó, ha ezzel számol, ki beáll a körbe: lesz kölyökórjásból komoly, felnőtt törpe.

Nagyon figyelj, mert a világot teszed is azzá, aminek látod.

Pucér tündérek táncolnak csókunk körül. Napozik a Nap.

- Csak rémeket látsz... - Nem csak! De, ha már vannak: látom őket is.

Hatalmasnak, Szerelmesnek folyton-folyvást SORSA VAN. Mosolyt csak közöny terem - a szenvedély humortalan.

Van fény-nyelő arc és van fény-visszaverő. Válassz. Választhatsz!

Ajtód vagyok. Nyithatsz, csukhatsz, átléphetsz rajtam bármikor oda, ami csak mi vagyunk. És kiléphetsz onnan bármikor. Amikor csak jössz: zárva találsz, érintésedre- nyílóan, könnyen, zajtalanul.