George Bernard Shaw

Ez az élet igazi öröme: elhasználódni egy célért, amelynek nagyszerûségét mi magunk ismertük föl, és teljesen megőrlődni, mielőtt még a szemétdombra hajítanának bennünket: hogy természeti erő lehessünk, ne pedig szenvedésekből és fájdalmakból összerótt, önző, lázas, nyomorult kis ember, aki panaszkodik, mert a világ nem annak szenteli magát, hogy őt boldoggá tegye.

A demokrácia olyan eszköz, mely biztosítja, hogy ne kormányozzanak bennünket jobban, mint ahogy megérdemeljük.

Minden szakma a laikusok elleni összeesküvés.

Tedd mindig azt, amitől félsz.

Az orgyilkosság a cenzúra extrém formája.

Az egyetlen értelmesen viselkedő ismerősöm a szabóm; ő minden találkozásunkkor újra megmér engem. A többiek a régi ismereteikre hagyatkoznak, és elvárják, hogy megfeleljek nekik.

A tudáshoz való jog olyan, mint az élethez való jog.

Az okos ember alkalmazkodik a világhoz, a buta makacsul a világot próbálja magához hajlítani. Ennélfogva a haladás a butáktól függ.

A hallgatás a megvetés legtökéletesebb megnyilvánulása.

A szabadság felelősséget jelent, a legtöbb ember ezért retteg tőle.

Minden nagy igazság istenkáromlásként kezdte.

Akinek fáj a foga, az azt hiszi, hogy akinek nem fáj a foga, az boldog.

Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani.

Ó bárcsak elég jók volnánk a Szerelemre! A Szerelem mindennél fontosabb; a Szerelem mindennél többet ér. Szerelem nélkül a világ csak a piszkos szörnyûségek lidérces álma volna.

Mindaz a szeretet, amely a világon van, szavakban akar megnyilatkozni, de nincs hozzá bátorsága, fél, fél. Ez a világ tragédiája.

A nyomorúság titka, hogy legyen időd azon merengeni, boldog vagy-e vagy sem.

Sohasem állok ellen a kísértésnek, mert rájöttem, hogy azok a dolgok, amelyek nem jók nekem, nem kísértenek.

A magány gyönyörû, de nem olyankor, ha egyedül van az ember.

A legnagyobb baj a kommunikációval az az illúzió, hogy létrejött.

Kitüntetést visszautasítani nem lehet. Élj úgy, hogy ne kapd meg.