George Bernard Shaw

A hazug ember büntetése nem az, hogy nem hisznek neki, hanem az, hogy ő sem tud hinni senkinek.

A nyomorúság titka, hogy legyen időd azon merengeni, boldog vagy-e vagy sem.

Egy nő még akkor is emlékszik az első csókra, amikor a férfi már az utolsót is elfelejtette.

Az élet tûz, amely mindig elhamvad, de újra lángra kap, amikor gyermek születik.

A közöny az embertelenség esszenciája.

Ami jó, az jó, és ami rossz, az rossz; és aki e kettő között nem tud különbséget tenni, az vagy bolond, vagy gazember: ennyi az egész.

Részvét! A nyomor utcaseprője.

A megbocsátás a koldus menedéke.

Mi egyéb minden emberi cselekvés, mint hogy mindennap és minden órában eladjuk a lelkünket semmiségekért?

Nem szerezhetünk hatalmat a jónak, hogy az egyúttal a rossznak is ne szolgálhasson.

Még az anyatej is egyformán táplálja a gyilkosokat és a hősöket.

Az életnek nincs gonosz oldala: az élet egy és oszthatatlan.

Végezzük el az Isten munkáját önmagáért; azt a munkát, melynek az elvégzésére minket megteremtett, mert nem végezheti el más, mint teremtett emberek és asszonyok. S ha meghalok, legyen Isten az én adósom s ne én legyek az övé.

Drágám, tekintsen gyönge egészségemre: én nem bírok el annyi boldogságot, mint maga.

Mûvészet nélkül elviselhetetlen volna a durva valóság.

Tükörrel az arcunkat, mûalkotásokkal a lelkünket látjuk.

A kommunikáció legnagyobb problémája az az illúzió, hogy létrejött.

Többé-kevésbé mindenki vadember. Mi azt hisszük, hogy civilizáltak, kulturáltak vagyunk - hogy értünk az irodalomhoz, a festészethez, tudományokhoz, filozófiához satöbbi. De hány akad közöttünk, akinek valójában csak fogalma is van róla, hogy egyáltalán mit jelentenek ezek a szavak?

Már az is elég botrányos, amiről az emberek azt hiszik, hogy gondolniuk illik, hát még amit igazán gondolnak! Összedőlne az egész cirkusz!

Egy betegség jellemző kórokozója ok helyett tünet is lehet.