George R. R. Martin

Régi jó barátoknak sohasem kellene habozniuk, hogy egymásra bízzák magukat.

Az ember (...) nem mindig lehet ott, ahová tartozik.

Ilyen ára van a becsületnek. Ha nincs mitől félni, a gyávák is lehetnek ugyanolyan bátrak, mint bárki más. Mindannyian teljesítjük a kötelességünket, ha nincs ára. Milyen egyszerûnek tûnik akkor a becsület ösvényeit járni! Előbb-utóbb azonban minden ember életében elérkezik a nap, amikor nem lesz olyan egyszerû, a nap, amikor választania kell.

Néhány régi seb sohasem gyógyul meg igazán és a legszelídebb szóra is újra vérezni kezd.

A halál olyan szörnyen végleges, míg az élet tele van lehetőségekkel.

Ha kitéped egy ember nyelvét, nem azt bizonyítod vele, hogy hazudott, csak a világ tudomására hozod, hogy félsz attól, amit mondana.

Nehéz engedelmeskedni egy olyasvalaki parancsainak, akit az ember kinevetett poharazgatás közben.

Az életben a szörnyek győznek.

Semmi sem éget úgy, mint a hideg. De csak egy ideig. Mert nemsokára az ember belsejébe hatol, elkezdi elborítani, és rövidesen nem marad ereje, hogy küzdjön ellene. Könnyebb leülni, vagy lefeküdni aludni. Azt mondják, a vége felé nem érzünk fájdalmat. Az áldozat először elgyengül, elálmosodik, és minden halványulni kezd. Ezután pedig olyan, mintha tengernyi meleg tejbe merülnénk. Mondhatni békés.

Csak halállal válthatjuk meg az életet.

Bánat és zaj (...) A hollók csak erre jók, semmi másra.

A szavakkal néha azt is el lehet érni, amit karddal nem.

A varjú a holló szegény rokona. Mindkettő feketébe öltözött koldus, mindkettőt gyûlölik és félreértik.

Jobb a gyors halál, mint a hideg és az éhség kegyetlen végzete.

A dolgok, amiket szeretünk, mindig elpusztítanak bennünket.

Nem az számít, mit teszünk, sokkal inkább az, ahogyan tesszük.

A félelem nem szégyen, csak az a kérdés, hogyan nézünk szembe vele.

Mindenkinek szerepe van, amit el kell játszania az életben ugyanúgy, mint a színészi pályán.

Minél feljebb mászik valaki, annál nagyobbat zuhan.

Az idők változhatnak, de az emberek soha.