Glen Van Peski

Minden embernek megvan a tehetsége és az egyéni képessége arra, hogy segítsen másokon, és nem helyes visszatartani ezeket a késztetéseket. Bármid van, amit megoszthatsz, tedd nyitott szívvel. De ugyanilyen helytelen visszautasítani azt a jót, amit valaki más feléd nyújt. Ezzel megfosztod a másikat attól a (...) szükségletétől, hogy mások szolgálatára lehessen, és hogy úgy érezze, számít a hozzájárulása.

A világ megmondja nekünk, hogy néz ki a siker: nagy ház, drága ruhák, sportautó, lelkes rajongók tömege. Én viszont épp az ellenkezőjét tapasztaltam. Amikor tudom, mi a legfontosabb számomra, és e prioritások köré rendezem az életemet, akkor olyan békét és nyugalmat élek meg, amit a világ összes pénze vagy nyaralója és a föld összes lakójának csodálata sem tud megadni.

A gyász és a sivár időszakok egyszer mindannyiunkat meglátogatnak, és ha megtanuljuk őket nem átokként, hanem ajándékként fogadni, az megváltoztathatja az ellenállásunkat. Kultúránk szemlátomást a gyönyör hajszolására van ráállva. Benne van már a Függetlenségi Nyilatkozatban is: "élet, szabadság és a boldogság keresése." Emiatt könnyen azt hihetjük, hogy ha nem vagyunk folyamatosan boldogok, akkor velünk van baj. Aki veszteséget, levertséget, búskomorságot érez, vagy azon tûnődik, "egyáltalán mi értelme mindennek?", azt csak még jobban elszigetelheti ez a megszállott boldogságkultusz. Úgy tûnik, kultúránk egyre jobban fél a szomorúság gondolatától, és minden erőnkkel igyekszünk távol tartani az ajtónktól. Pedig a szomorúság az emberi élet része, és megvannak a maga ajándékai is, még ha néha nehéz is felismerni őket.

Annak elfogadása, hogy nem tudunk mindent, gyakran az első lépés a siker felé.

A hála napi gyakorlást igényel. Olyan, mint egy izom, amit használni kell, különben elsorvad.

Ahogy a vadonban, úgy az életben is csak akkor juthatsz el a célodhoz, ha tudod, hol vagy - és az életben legalább ennyire fontos, hogy tudd, ki vagy.

Sok túrázó "a félelmeit csomagolja". Ha attól tartasz, hogy fázni fogsz, túl nehéz hálózsákot vagy túl sok ruhát viszel. Ha az éhség miatt aggódsz, túl sok élelmet viszel magaddal. Ha kiakasztanak a bogarak, sátrat viszel, amikor egy ponyva is elegendő lenne. A múltbeli tapasztalat hasznos útmutatóként, de a hátizsákod súlyának csökkentéséhez elengedhetetlen minden egyes túra előtt józanul szemügyre venni a várható körülményeket és a jelenlegi képességeidet.

Egy túra sikerét sosem aszerint kell megítélni, hogy mennyire tudtál ragaszkodni a tervhez, hanem aszerint, hogy mennyire tudtál rugalmas megoldásokat találni az akadályokra, amikkel szembesültél. Nyugodt és összpontosított tudtál maradni, látva magad körül a szépséget akkor is, amikor a dolgok nem a tervek szerint alakultak?