Gonda Béla

A legkitûnőbb szépítőszer (...) mindenki számára a megelégedettség, a boldogság, a jó kedély.

A divathoz elég a pénz és a - szabók ízlése, az eleganciához ennél több: egyéni kultúra kell.

A legszebb termetre is kerülhet ízlést sértő ruha: a legderekabb embernek is lehet rossz modora. Ez azonban ritkán bûn, inkább szerencsétlenség.

Az udvariasságnak is vannak határai, s aki átlépi őket - karikatúrát csinál magából.

Az udvariasság olyan, mint a szép dallam: bármilyen hangszeren játsszuk is, megkap.

Kiben sok a tudás, szellem, ne fitogtassa minduntalan. Ki ezt teszi, olyan, mint aki folyton a tükörbe néz.

Az embereket helyesen ne arról ítéljük meg, amit beszélnek, vagy amit elhallgatnak, hanem arról, amit cselekednek.

A tisztelet csak addig ér valamit, amíg önszántunkból fakad, mihelyt azonban erőszakkal csalják ki belőlünk, az már nem tisztelet, hanem meghunyászkodás.

A nő általában kíváncsi; ezt a figyelmes férfinak honorálnia keli: a nő kíváncsiságát felébreszteni, foglalkoztatni és - ami a legfőbb - kielégíteni illik.

Hogy melyik nővel hogyan bánjunk, azt legjobb tőle megtanulni.

A legtöbb nő azt képzeli magáról, hogy jó egynéhány tulajdonsága van, ami más nőnek nincs, nem lehet meg. Egy nőt azzal lehet a legérzékenyebben megbántani, ha azt mondjuk rá, hogy "sablonos". A legsablonosabb asszony, aki szinte tucatszerûen olyan, mint sok más ezer nő, a legnagyobb sértésnek veszi, ha egy férfi erre a sablonosságra csak célzást is tesz.

A legtöbbet veszít a szépségéből az a nő, aki kihívóan viselkedik. Nincs az a szépség, kinek ezt megbocsátani lehetne. Abban a pillanatban, mikor egy nő mértéken túl kacér, a férfi már nem tisztelettel, hanem más, sokkal alantasabb érzéssel közeledik feléje.

Az igazi, finom nőiesség két fő alkateleme: a báj és a méltóságérzet. A méltóságérzet a lényeg, a szerkezet - a báj a díszítés.

A nő legszebb, amikor szeret.

A természeti szépséget messze meghaladó esztétikai öröm, mikor a lélek szépsége ül ki az arcra.

Az ajándékozásban is van mûvészet. Tehetség és tapintat kell hozzá, nem egyszer zsenialitás. A zseniális ajándékozó kezében minden arannyá válik: a legolcsóbb ajándékkal is tud örömet szerezni, mert - eltalálta.

Az ajándékkal mérsékelten kell bánni, mint a parfümmel. Ha sokat veszünk belőle, már nem illata van, hanem szaga.

Aki jómódú, az ne krajcáros holmikkal kedveskedjék, mert ez - alamizsna és nem ajándék. A terített asztalról morzsákat csak madaraknak és koldusoknak adnak, de míg a madár felrepül vele, a koldus a porba süllyed érte. Az ajándékozásnak nem lehet célja sohasem a megalázás.

Az ajándék sokszor többet beszél, mint amit a legékesebb szavakkal, vagy írómûvészettel kifejezni lehet. Már ezért is nagyon vigyázzunk, mit, mikor és kinek ajándékozunk!

A természet a legtökéletesebb alkotómûvész.