A legszebb termetre is kerülhet ízlést sértő ruha: a legderekabb embernek is lehet rossz modora. Ez azonban ritkán bûn, inkább szerencsétlenség.

Kapcsolódó idézetek

1. A szerencse legördögibb vonása az, hogy gyakran a balszerencse megtévesztően élethû álruhájában köszönt be, míg a balszerencse éppúgy a szerencse kísértő álarcában érkezhet.
2. Az ember legrútabb tulajdonsága talán az, hogy kegyetlenkedik csak azért, mert alkalma nyílik rá, mert van, akinek árthat. Tapasztaltam ezt olyanoknál is, akik semmivel sem voltak rosszabbak a többinél. Nathaniel Hawthorne
3. Még az erény is bûn lesz, rossz erőtül, S egy tettől a bûn is széppé dicsőül. William Shakespeare
4. Az élet néha elér arra a reménytelen pontra, amikor a rossz döntés lehet a legjobb döntés. Mindegy, merre indul az ember. Néha muszáj egyszerûen csak elindulni. Terry Pratchett
5. Még a szép dolgok is képesek rosszat fakasztani. Nem csak a gonosz szándék okozhat nyomorúságot... Milyen nehéz ezt megérteni... Nudzsúd Ali
6. Egy becstelen miniszter nem azzal okozza a legnagyobb kárt, hogy rossz szolgálatot tesz uralkodójának és tönkreteszi népét; van valami, ami szerintem ezerszerte veszedelmesebb ennél: az, hogy rossz példát mutat. Montesquieu
7. A bátorság (...) sokszor nem ott jelenik meg, ahol az ember várná. Nincs csillogó ruhája, mégis nemesebb sok más tulajdonságnál.
8. Amit az ember a legjobb szándékkal tesz és a legjobbnak gondol, az is rosszra fordulhat.
9. A jó modor a személyiség része - egy bizonyos értelemben a "burkolata", de ennek ellenére fontos. Ha eltúlozzuk fontosságát, akkor ezzel azt kockáztatjuk, hogy szem elől tévesztjük az emberek jó tulajdonságait. Andrew Matthews
10. A rossz ízlés rohamosan terjed. Ez a mûvészetben nem olyan ártatlan dolog, mint teszem az öltözködésben. Aki ízlés nélkül ruházkodik, testi épségét még nem veszélyezteti. De a mûvészetben a rossz ízlés valóságos lelki betegség, amely kiéget a lélekből minden fogékonyságot. Elzárja a remekmûvekkel való érintkezéstől s így a belőlük áradó éltető fluidumtól, amely nélkül a lélek sorvad, összezsugorodik, s az ember egész lénye sajátos bélyeget kap. Kodály Zoltán