Gotthold Ephraim Lessing

Szükség-e, hogy szépek legyünk? Hogy magunkat szépnek véljük, talán csak az vala szükség.

Még a leglassúbb is, ha célját nem téveszti szem elől, szaporábban halad, mint az, aki céltalan bolyong.

Ki fontolgat, csupán okot keres a nemlehetre.

Aki tőlem nem vesz, mikor neki nincs, és nekem van, az nem fog adni nekem, mikor nekem nem lesz, s neki lesz.

Minden csodák közt legnagyobb, hogy a Valóságos csodák természetessé Lehetnek - sőt, azzá kell lenniük.

Örülj velem! Hiszen olyan szomorú, ha az ember egyedül örül.

Amit nem félünk elveszíteni, azt sohse bírtuk, és bírni nem kívántuk.

Egy mûvész, aki gondolkozik is, kétszer annyit ér.

Aki bizonyos dolgok láttán Nem veszti eszét, annak nincs mit elvesztenie.

Minden ember döntse el, mit tekint igaznak, az igazságról pedig döntsön maga az Úristen!

Ha mûbíráló volnék, ha portám elé merném akasztani a mûkritikus cégérét, úgy ez volna a beszédem hangja: enyhe és kedveskedő a kezdővel szemben; csodálva kételkedő és kétkedve csodáló a mesterrel szemben; ijesztő és pozitív a kontárral, gúnyoló a hencegővel s keservesen keserû az ármányossal szemben.

Az embert nem csak füstölt sonka és spárga élteti, hanem, ami ennél több, egy írásos, vagy szóban elhangzó barátságos beszélgetés is.

A költő, miközben eltávolodik a sajátos és különös igazságtól, annál hívebben utánozza az általános igazságot.

Mit mondjunk a költőkről, akik oly szívesen szárnyalnak föl messze az olvasók többségének értelmi képességei fölé? Mi egyebet, mint amit a fülemüle mondott egyszer a pacsirtának: "Csak azért repülsz olyan magasra, barátom, hogy meg ne halljanak?"

Mûvészet és természet A színpadon legyen csak egy; Ha természetté vált már a mûvészet, A természet mûvészi lett.

Pap s gonosz lélek egyre megy, Az egyik kutya, a másik eb.

Ha háború fenyeget, kell a pénz.

A ritkát nehéz feledni.

A nagyoknak nagy hely kell mindenütt, s ha sûrûn nőnek, egymás ágait zúzzák-törik csak.

Az ember sokszor más, mint aminek látszik. De ritkán jobb.