Honoré de Balzac

Az idegen első nyelvbotlásain nevetünk, míg végül, ha nem halad, megunjuk.

Aki sokat költ, sose gazdag.

Azért kerek a pénz, hogy guruljon? De ha kerek is a pénz a könnyelmû embereknek, a takarékosaknak, akik egymásra rakják a tallért, bizony lapos az.

Hamar jött pénz hamar el is megy.

A világ is üzlettel kezdődött, mivelhogy Ádám eladta a paradicsomot egy almáért!

Nincs az a rosszmájú férfi, aki több jót vagy több rosszat tud mondani a nőkről, mint amennyit ők gondolnak magukról.

Sohase aludjon el a férj elsőnek és ne ébredjen utolsónak.

A következetes ellenzék nemegyszer bonyolódik (...) ellentmondásokba; mert nem azt tartja fontosnak, hogy igaza legyen, hanem hogy kerekét kösse a hatalomnak.

A pártok tömegével követnek el olyan aljasságokat, amelyek az egyes emberre gyalázatot zúdítanának.

Az erény talán a lélek illedelmessége.

Az emberi életben a szépség kellemes kivétel, ábránd, melyben mindenáron hinni akarunk.

- Vérpad, hóhér nem a milliomosok számára van a világon! - (...) Õk maguk a saját hóhéraik!

Kivégzésünk pillanatában mindenki szentül hiszi, hogy ártatlanul veszünk, míg a korhelynek, aki pénz nélkül marad, nincsen a társadalom szemében még egy szikra becsülete sem.

A tivornya a minden, az egész élet átölelése, vagy inkább bajvívás valamely ismeretlen hatalommal, egy szörnyeteggel.

A munka órái, az alkotás gyönyörûségei után a fáradt mûvész is eseng valami ellentétest, akár az isteni hetedik nyugovó nap legyen is az, akár a sátán pokoli cécója, csakhogy érzékeinek munkájával ellensúlyozhassa tehetségének munkáját.

Minden túlzás egytestvér. E társadalmi szörnyûségekben megvan az a hatalom, ami az örvényeket jellemzi: magukhoz csábítanak bennünket, mint ahogyan Szent-Ilona csábította magához Napóleont; megszédítenek, elbûvölnek és mi a fenekükre akarunk pillantani, anélkül, hogy tudnánk, miért. Talán a végtelenség gondolata rejtőzik e szakadékok mélyén, vagy talán valami maszlag az emberi hiúságra, s nem érdekli-e minden az embert, mihelyt rá vonatkozik?

Az erényeseknek mondott asszonyokat is magával sodorja olykor a vágy és szenvedély ez őrületes heve, mely akaratunk ellenére kél életre bennünk.

A fiatal embernek elég, ha olyan asszonnyal kerül össze, aki nem szereti, vagy aki túlságosan szereti, hogy egész élete kizökkenjen a kerékvágásból. A boldogság kiszívja erőinket, a boldogtalanság pedig erényeinket csapja agyon.

Ellenségeim talán éppen annyit használnak nekem, mint a barátaim.

Az emberi léleknek bûvös ereje van, szalmából is gyémántot varázsolhat.