Ioan Slavici

A jókedv e világon átmentünkben a legnagyobb adomány, és mindegy, hogyan jut hozzá az ember.

Apám (...) két dologra tanított: az egyik, hogy elégedjem meg kevéssel, és minden erőmből segítsek másoknak; a másik pedig, hogy csináljam jó kedvvel azt, amit amúgy is csinálnom kell.

Messze fénylő igazság az, hogy mindnyájan bőségben élhetnénk, ha nem volnának közöttünk olyanok, akik elvonják a mások szájától és eltékozolják egyetlen éjszaka azt, amit tucatnyi szorgalmas ember egy hónap alatt fárasztó munkával összegyûjt.

A tiszta szívvel együtt jár a tiszta gondolat, a tiszta kéz, a tiszta lelkiismeret.

Meggyőződése vajmi kevés embernek van. Legtöbben azt sem tudják, mi az a meggyőződés. Az ilyeneknek csak véleményük van, amelyet a körülményektől (...) függően változtatnak.

A földi élet nem méltó arra, hogy a kedvéért lealjasodjunk, s igazságtalanságot kövessünk el akár ellenségeinkkel szemben is, olyasmit állítva, ami nem felel meg a valóságnak.

Ha azt akarod, hogy jó kiszolgálásban legyen részed, szolgáld ki magadat!

Én életem legnehezebb perceiben is megőriztem jókedvemet, s mindig a dolgok derûs oldalát kerestem, vagyis ahogy mondják: pillangót kergettem.

A haragot... bármilyen nagy is legyen az, át ne vidd magaddal egyik napról a másikra. Este le ne feküdj addig, amíg minden felebarátoddal ki nem békültél. Mert aki haraggal a szívében alszik el, azt álmában megkísérti az ördög.

A születéssel csupán a testi élet veszi kezdetét; a lélek lassan alakul, aszerint, hogy milyenek azok, akik között gyermekségünk és ifjúságunk évei leperegnek.

Felháborít, amikor látom..., hogy egyik ember rá akarja erőszakolni a másikra a maga nyelvét, a nézeteit, a maga akaratát, noha abból sem az egyesekre, sem a közre nézve semmiféle haszon nem származik.

Te akkor is teljesítsd a kötelességedet másokkal szemben, ha azok nem teljesítik a magukét veled szemben.

Nagy dolog az, ha van valakije az embernek, akiben teljesen megbízik. De az is nagy dolog ám, ha tudjuk, hogy teljesen megbíznak bennünk.

Az alkalmat (...) nem akkor találod, amikor keresed, hanem amikor kínálkozik.

Annyiszor állunk meg, mi emberek, kétségekkel telve az élet útjain, s nem tudjuk eldönteni, hogy vajon amit tettünk vagy elszenvedtünk, valóban megtörtént-e, vagy (...) álom volt az egész.

A szépség jön és elmúlik. (...) Szerette volna, ha elvarázsolhatná, hogy márványba dermedve örökre megmaradjon ilyennek, és a késő emberiség csodálattal eltelve kiáltson fel, ha látja.

Nevess, amikor sírhatnékod van, és csak akkor sírj, amikor azt látod, hogy mások is sírnak.

Mi haszna a nagy örömnek, ha nem oszthatja meg azzal, aki a legkedvesebb neki a világon? Kimondhatatlan fájdalom az egyedül érzett öröm.

Szerfölött nehéz egy nőnek beletörődnie abba a gondolatba, hogy meggyûlölje őt az a férfi, aki szereti, s hogy esetleg mást szeressen.

Semmi sem nagyobb hatalom a pénznél, csak az egészség és a jókedv. Hogyan adja ki hát az ember a pénzt, ami a kezében van, ha nem kap érte valami bizonyosat, kézzelfoghatót, hanem csak látszatot, reményt, elgondolást, aminek most örvendezik, de nem tudja, hogy lesz-e belőle valami vagy nem.