James Norbury

Az elbizonytalanodás az első jele, hogy készen állsz a változásra.

A legvalószínûtlenebb helyeken is nyílhat virág. A sors tekervényes ösvényekre vezet bennünket, és bármilyen rossznak tûnjön is egy-egy helyzet, sosem tudhatjuk igazán, mi sül ki belőle.

Légy bátor. Sosem tudhatod, hová vezet egy első találkozás.

- Mi a fontosabb, (...) az út vagy a cél? - A társ az úton.

Szeretem, hogy figyelsz rám, beszélgetünk, jössz velem az úton, de mindenekfelett azt szeretem, amit eközben érzek.

A folyó sem siet, és a sok akadály ellenére is mindig célba ér.

Egy cseresznyefa nem hasonlítja magát más fákhoz, egyszerûen csak virágzik.

Minden döntés, amit hozol az úton, elmozdít onnan, ahol vagy.

Hibázni annyi, mint próbálkozni. Ne add fel.

- Szeretném megváltoztatni a világot. (...) - Kezdd az első emberrel, akinek szüksége van a segítségedre.

A te utad nem mutatja egy térkép sem. Magadnak kell felfedezned.

A semmittevés sosem elvesztegetett idő.

Ha igazán figyelsz, meghallhatod a kövön kopogó esőcseppeket. Még a viharban is rálelhetsz egy kis békére.

Egy Nagy Sárkány a Kicsi Sárkány, aki sosem adja fel.

A hallgatásból még sosem támadt bajom.

Ha másoknak keresed a boldogságot, megeshet, hogy te magad találsz rá.

- Talán ezek lesznek a régi szép napok, amelyekre majd olyan vágyakozva gondolunk vissza. - Ebben az esetben ne is vessünk véget nekik!

A szeretet nem szorul magyarázatra.

Némely ember olyan, akár a gyertya. Elég, hogy másnak fényt adjon.

Amikor eltévedek, segíteni szokott, ha visszamegyek a kezdetekhez, és megpróbálom felidézni, miért indultam el.