Jorge Bucay

Sosem lesz képes megtartani egy párkapcsolatot, ha nem küzdi le azt a beteges félelmét, hogy magára hagyják.

Ha nem mutatom meg magam, nem tudnak szeretni.

Senkit sem gyûlölünk úgy, mint azt, akit szeretünk vagy szerettünk.

Szerelmesnek lenni azt jelenti, hogy tudatosul bennünk, mennyire boldoggá tesz a másik létezése. A teljesség ritka érzésével ajándékoz meg.

Az egyetlen tükör, amelyben megláthatjuk magunkat, a társunk szeme.

A mester csak akkor lép elő, amikor már felkészült a tanítvány.

A párkapcsolat segíti személyes fejlődésünket, segít jobb emberré válni, magunkat is jobban megismerni.

Aki szeret, az kilép önmaga belső világából, hogy befogadja a Te fogalmának lényegét. Ez a Te, amely rajtam kívül van, mégis oly közel, segít megérteni, amennyiben meg akarom érteni, és engedem, hogy ki vagyok valójában.

Azt lehet leginkább átverni, akinek a vágyaihoz kellőképpen illik a hazugság.

Az ember akkor szokott panaszkodni, hogy nem szeretik, ha tulajdonképpen ő nem tud szeretni.

Az igazi szeretet az az érdek nélkül vállalt feladat, amikor teret teremtünk a másiknak ahhoz, hogy az lehessen, aki.

Mindig arra gondolj, a "nagyon szeretlek" kijelentésre az a leggyönyörûbb válasz, hogy "én pedig érzem, hogy nagyon szeretsz".

Végül azt választanám, hogy adassék meg a lehetőség, hogy néha-néha újból beleszeressek abba az emberbe, akit szeretek.

Ha akarással szeretlek, megnyesegetem a szárnyadat, és örökre itt maradhatsz mellettem; ha szeretlek, élvezettel figyellek, ahogy nőnek a szárnyaid, és élvezettel figyellek, ahogy repülsz.

Az álmaink mutatják meg az utat, mindenféle fajta jelekkel, jelzésekkel, minden helyzetben, minden pillanatban.

Magunk alakítottuk ki magunknak a börtöneinket, és már nem is létezne nélkülük a társadalom.

A varázslat csak addig tart, ameddig él a vágy.

Szeretném, ha közelednél, de nem rontanál rám Szeretném, ha megismernéd a dolgaimat, melyek leginkább nem tetszenek neked Szeretném, ha elfogadnád, és nem iparkodnál megváltoztatni őket Szeretném, ha tudnád, hogy MA számíthatsz rám... Feltétel nélkül.

Úgy élünk a világon, hogy másokban és magunkban is gyûlöljük, megvetjük azokat a tulajdonságokat, amelyeket alantasnak, fenyegetőnek vagy haszontalannak tekintünk.

Senki nem csinálhatja mindig azt, amit szeretne, de bárki megteheti, hogy NEM tesz meg SOHA olyasmit, amit NEM szeretne.