Ugrás a tartalomra
Idézetem
Témák
Szerzők
Kedvenceim
0
×
Témák
Szerzők
Kedvenceim
0
Szerző
Julian Sorell Huxley
Az evolúció a legerőteljesebb és legátfogóbb elmélet, amely valaha született a földön.
Földünk a kozmosz azon ritka helyeinek egyike, ahol a gondolat virágozhat. Az ember személyében - aki az evolúció közel hárommilliárd éves folyamatának produktuma - az evolúciós folyamat végül saját tudatára és lehetőségeire ébredt. Akár tetszik neki, akár nem, felelős bolygónk evolúciójának egész további folyamatáért.
Az élő anyagban önmagában nincsen cél, de az élet (...) az evolúció során létrehozta a célt, és az emberben megjelenő tudatos szándék domináns tényezővé válhat a további evolúciókban.
A beszéddel, de még inkább az írással az ember túl tudta emelni magát a halálon. A szájhagyományokban és a könyvekben fennmarad az egyén lényegi része, mert különféle időkben és helyeken tud hatni mások gondolkodására és tetteire; egy papírra rótt fekete jelsor könnyekre indíthat valakit, amikor már rég porrá omlott a csontja is annak, aki leírta.
Az ember egyik fontos kötelessége és kiváltsága tanúskodni arról, amit megismer a világ csodáiból és sokféleségéből.
A keresztény teológia egyetlen és abszolút istene mindentudó, mindenható és mindenek iránt jóságos: mégis megengedi a szenvedést, hagyja, hogy életek menjenek veszendőbe, és eltûri a rosszat az emberek életében. (...) Egy ilyen isten csak teher az emberi szellem számára, ijesztő megfoghatatlansággal terhes felhő, amely sötét árnyékot vet az emberi sors tájképére. Számomra - és minden bizonnyal sokak számára is - mérhetetlen megkönnyebbülést jelent levetni ezt a terhet, kijutni a gondolkodásnak ebből a sötét zsákutcájából.
Ami a tudományt és a vallást illeti, e kettőnek valóban nem kell szükségszerûen összeütköznie, mivel a fejlődéstan alapján álló humanista számára, amilyen magam is vagyok, a vallás tudományosan vizsgálható természetes jelenség. De a tudomány és a teológia - ez már merőben más dolog. (...) A tudomány és a keresztény teológia között nagyon is reális az összeütközés.
A lélek (...) hipotézis, az atom szintén. Míg azonban az atomhipotézis a nagy értékû tudományos előrelátást és gyakorlati alkalmazását lehetővé tevő modern atomelméletté alakul át, addig a lélek-hipotézis, miután a skolasztikus teológusok magasröptû elmélet méltóságára tornázták fel, most egyre kevésbé tud magyarázatot adni a pszichológia és a neurológia tényeire: a lélek mint létező egész eltûnőben van.