A lélek (...) hipotézis, az atom szintén. Míg azonban az atomhipotézis a nagy értékû tudományos előrelátást és gyakorlati alkalmazását lehetővé tevő modern atomelméletté alakul át, addig a lélek-hipotézis, miután a skolasztikus teológusok magasröptû elmélet méltóságára tornázták fel, most egyre kevésbé tud magyarázatot adni a pszichológia és a neurológia tényeire: a lélek mint létező egész eltûnőben van.

Kapcsolódó idézetek

1. Hogy az ember olyan okok eredménye, amelyek a legkevésbé sem törődnek a céllal, amelyhez viszik őt; hogy eredete, növekedése, reményei és félelmei, szeretete és hite semmi más, mint atomok véletlen együttesének folyománya; hogy sem a szenvedély, sem a hősiesség, sem a gondolat és érzés intenzitása nem mentheti át az egyéni életet a síron túlra; hogy a korok minden munkája, minden odaadás, minden ihlet, az emberi géniusz minden, Napnál csillogóbb ragyogása arra van ítélve, hogy kialudjék a Naprendszer roppant halálában, és az Ember alkotásának temploma sírját lelje egy romokban heverő Univerzum törmelékei között - mindezek a dolgok, ha nem is teljesen vitán felüliek, de annyira közel állnak az igazsághoz, hogy semmilyen filozófia sem remélhet elfogadást, ha elveti őket. Bertrand Russell
2. - Annyiszor bebizonyítottad, hogy a lélek halhatatlan! - Az hát! Elméletben. Tudod, így áll a dolog a filozófiával: mihelyt kilépsz az iskolából, mindjárt nem mûködik. Woody Allen
3. Mi a lélek? Az agy és az idegrendszer mûködése. Ez lassankint fejlődik, még a születés előtt az illető szervek fejlődésével kapcsolatban s a halál pillanatában teljesen megszûnik. Véges - halandó. Bartók Béla
4. Mára egyetlen értelmes, a természettel és az élettel közeli kapcsolatban lévő pszichológus sem kételkedhetik abban, hogy minden, de minden lelki és szellemi folyamat lényegének egy részét tekintve egyben testi jellegû, különösképpen pedig idegélettani folyamat. Egy kis mérgezés, egy kis agysérülés... és hová lesz a "halhatatlan" lélek és a minden testi dolognál magasztosabb szellem? Saját gyakorlatunkban kell megtapasztalnunk az agysérültek szörnyû és megrendítő személyiségváltozásait, hogy megtudjuk, mennyire halandó az emberi lélek, mennyivel halandóbb még a testnél is! Konrad Lorenz
5. Hogyha a lélek halhatatlan természete fönnáll, S így születésünk percében jut csak be a testbe, Mért nem bírunk emlékezni előbbi korára, S mért nem látjuk semmi nyomát sem múlt idejének? S hogyha a lélek lényege annyira átalakult, hogy Minden múlt esemény emléke kihullt tudatából, Hát a haláltól akkor sem járt messze szerintem, Mert el kell ismernünk azt, hogy előbbeni lénye Elpusztult, és most mint új lény jött a világra. Titus Lucretius Carus
6. Legbelül minden a lélek egyetlen elemének, a reménynek meglétén vagy hiányán múlik. Az ember minden cselekedete, minden vállalkozása feltételezi azt az élő reménységet, hogy Benne eléri reménye végső célját. Ha kialszik ez a remény, tettei értelmetlenekké, szétszórtakká és bizonytalanokká válnak, akár a magasból lezuhanó emberé. Henri-Frédéric Amiel
7. A hívők (...) álláspontjuk alátámasztása végett olykor arra a sok tudósra hivatkoznak, aki hívő maradt. Valóban, az egyik vagy másik részterületen folytatott tudományos kutatómunka érintetlenül hagyhatja a tudós vallási előítéleteit: elegendő, ha valamely másik területen nem veszi tudomásul a tudományból folyó következtetéseket, vagy nem hajlandó saját tudományos eljárását filozófiai síkon általánosítani. Így a fizikus hiheti azt, hogy az életet Isten teremtette, a biológus, hogy van lélek, a pszichológus, hogy az erkölcs a kinyilatkoztatás eredménye. A tudományok mai specializációja a tudományos tevékenység elaprózódásával és szétforgácsolódásával jár együtt. A tudományos eredmények filozófiai jelentőségét csak külön mérlegelés segítségével lehet összegezni.
8. Nem hiszek Istenben. Nem hiszek a halál utáni élet létezésében. Úgy vélem, a lélek az értelem maga. Tudományos módon nem lehet bizonyítani Isten létezését, ugyanakkor azt sem, hogy ne létezne. Isten képzete önmagában számomra nem bír meggyőző erővel. Inkább az anyagban hiszek. Margherita Hack
9. A lélek, akár a világ kapuja, befogad mindent. A lélek, akár a világ kapuja, bezárul bármi előtt. Tendzin Gjaco
10. Ahogy az ember közeledik a halálához, és hát mindannyian minden pillanattal közeledünk hozzá, csak nem tudjuk, mikor következik be, annál inkább próbál reménykedni, hogy van valami a halál után. Fontos neki, mert, hogy is mondjam, ebből fog élni a halála után. De a fizikus saját magának se szívesen hiszi el, hogy valamit csak azért gondol, mert az neki hasznos, hanem saját magát is igyekszik meggyőzni arról, hogy érvényes érvei vannak. Nagy szerencse, hogy a fizikus felismeri még a saját önbecsapásait is. Jobbára. Illetve néha sikerül, néha nem, de törekszik rá. Persze az életkor előrehaladtával a fizikus is egyre megértőbb a lélek kérdésében. De ez szerintem önbecsapás. Legalábbis engem még nem győztek meg arról, hogy van lélek.