Makszim Gorkij

Az ember mindig többet érez, többet tud, mint amit ki tud mondani.

A szerelem is olyan, mint az állat: ravasz, leleményes.

Az igazi szerelem (...) szíven üt, mint a villám, és néma, mint a távoli villám.

A szeretet növeszti legerősebbre a szárnyakat, úgy száll a legmagasabbra az ember.

Az emberek sokkal inkább ostobák, mint gonoszak. Csak azt látják, ami közel esik hozzájuk, amit már most megszerezhetnek. Pedig ami közel van az mind olcsó... az a drága, ami még távol esik.

A boldogság mindig kicsinek tûnik, amíg csak a saját kezedben tartod. De engedd szabadjára, és azonnal megtanulod, mennyire nagy és értékes.

Mindenki ki akar válni a többiek közül, mert attól fél, hogy elveszti, hogy nem látja meg önmagát a tömegben.

Csak a kutyák szeretnek féltékenység nélkül. Láthatod te is: drámáknak, regényeknek, mindennek féltékenység az alapja.

Az ünnepnapokat az ember maga állapítja meg önmagának. Az élet: széplány. Ajándékokat, szórakozást, mindenféle mulatságot követel; élni élvezettel kell. Mindennap lehet találni valami örömöt.

Az élet csak azt kívánja az embertől, amivel már rendelkezik. Világos, hogy tulajdonképpen mindenki ugyanarra törekszik: a tökéletes nyugalomra.

Az emberek nem vaktában várják a holnapot, hanem a tegnap tapasztalataival; mindenki így él.

Senki sem érti, hogy mi a romantikus természet (...). Valami, ami a szépséget szolgálja, mint a paróka a tar fejen; vagy az elővigyázatosságot, mint álszakáll a szélhámoson.

Az emlékezetet ki kell pusztítani az emberekből (...). Tőle nő a gonoszság. Így kellene lenni: éltek egyesek, meghaltak, és minden gonoszságuk, és minden butaságuk velük együtt felfordult. Mások születtek; semmi gonoszra sem emlékeznek, de a jó emlékezetükben van.

Az igazság az, ha a lélek tele van, semmi többet nem kívánunk.

Vannak olyan buta-bölcs asszonyok, akik úgyszólván vakok arra a szemükre, amely a rosszat észreveszi.

Amit az ember józan állapotban gondol, részegen kikotyogja.

Nem, ez a szív nem hisz már a vágynak, S nem bántja már elmúlt zûrzavar...

Imádlak. Halálosan szeretlek. Három dolgot szeretek halálosan: téged, a savanyúságot és az igazságot. Ha lélekről van szó: az igazságot!

Ha nem követtél el bûnt, nincs mit megbánnod, de ha nem bánod meg bûneidet, nem üdvözülsz. Mosd meg a lelked! Fürdőbe járunk, testünket mossuk? Hát a lélek? A lélek is fürdőt kér.

Az ember maga keresi az izgalmakat, maga akarja a bajt! Végezd a magad dolgát, ne kérkedj az eszeddel, és nyugodtan élhetsz!