Margaret Island

Száz felhőszilánk arcomhoz ér, A lebegő lélek utcazenél, Négy sarkán fogom meg a világot, Összecsomózom és hátradobom, Majd ha eláll, talán visszahozom.

Mindegy, hogy az érzés bent honnan hova tart, Ugyanaz, ha lángol, vagy ha semmit sem akart. Újabb szerelem jön, nekem újabb vereség. Hiába nézek fel, nem látszik az ég.

Néha a szív nem beszél, és nem segít eldönteni, hogy mitévő legyek.

Engedd, hogy érezzem én, hogy van még kiút, és van még remény.

Ha szeretnéd, hogy szeresselek, S a titkaim bevalljam neked, Akkor engedd, hogy szabad legyek!