Merlin Sheldrake

Nem mindig könnyû kényelmesen érezni magunkat a nyitott kérdések teremtette térben. Az emberen úrrá lehet a tériszony, és ilyenkor nagy a kísértés arra, hogy elrejtőzzünk a gyors válaszokból épült kis szobákban.

A gombafonál-hálózat nélkül a fám nem is létezhetne. Sőt sehol egyetlen növény sem létezhetne hasonló gombahálózatok nélkül. Minden szárazföldi élet, a sajátomat is beleértve, ezektől a hálózatoktól függ.

Általában nem nagyon gondolkozunk el azon, hol ér véget az egyik ember, és hol kezdődik a másik. Rendszerint magától értetődőnek tekintjük - legalábbis a modern, iparosodott társadalmakban -, hogy ott kezdődünk, ahol a testünk kezdődik, és ott érünk véget, ahol a testünk véget ér. A korszerû orvostudomány eredményei, például a szervátültetések azonban kérdésessé teszik az efféle különbségtételeket; a mikrobiális tudományok fejleményei pedig alapjaiban rengetik meg őket. Ökoszisztémák vagyunk, egy mikrobák alkotta és általuk lebontott rendszer, és ennek a jelentőségét csak most kezdjük megérteni.

Sok tudományos fogalomnak - az időtől kezdve a kémiai kötéseken át a génekig és a fajokig - nincs állandó definíciója, inkább csak hasznos kategóriákként tekintenek rájuk, amelyek megkönnyítik a gondolkodást.

Az antropomorfizmusra általában olyan illúzióként tekintenek, amely valahogy úgy alakul ki a hozzá nem szokott, nem edzett, képlékeny emberi elmében, mint ásás után tenyéren a vízhólyag. Ennek jó okai vannak: amikor emberszerûvé tesszük a világot, megakadályozhatjuk magunkat abban, hogy a saját szemszögükből értsük meg más élőlények életét.

A biológia realitásai soha nem feketék vagy fehérek.

A természet soha meg nem álló esemény.

A mi testünk, mint minden más élőlényé, lakóhely. Az élet egymásba ágyazott biomok sorozata.

Rengeteg élőlény áll kölcsönhatásban. Ha feltérképezzük, hogy ki kivel áll kölcsönhatásban, egy hálózatot látunk. A gombahálózatok azonban fizikai kapcsolatokat alakítanak ki a növények között. A különbség nagyjából olyan, mint aközött, hogy van húsz ismerősünk, vagy van húsz olyan ismerősünk, akivel közös a keringési rendszerünk.

A talányon a leggyorsabban úgy juthatunk túl, ha nézőpontot váltunk.

A receptek olyan történetek, amelyek értelmet adtak az anyagok bomlásának. Arra emlékeztettek, hogy nem mindegy, milyen történetekkel értelmezzük a világot. A gabonáról elmondott történet határozza meg, hogy a végén kenyeret vagy sört kapunk. A tejről elmondott történet határozza meg, hogy joghurt vagy sajt lesz-e a végeredmény. Az almáról szóló történet határozza meg, hogy végül szószt vagy almabort kapunk.

A metaforák és az analógiák (...) át vannak szőve emberi történetekkel és értékekkel, ami azt jelenti, hogy a tudományos eszmékről folytatott viták - ezt is beleértve - nem mentesek a kulturális előítéletektől.

Néha úgy utánozzuk a világot, hogy tudatosan nem is törekszünk rá. A kutyatulajdonosok sokszor hasonlítanak a kutyáikra; a biológusok gyakran viselkednek úgy, mint kutatásaik tárgyai.