Olia Savicevic Ivancevic

Ha ujjaddal megérinted a tengert, az egész világgal kapcsolatba kerülsz.

A szép szavak még a hálószoba ajtaját is képesek megnyitni.

- Cuki vagy. - Ó, nem, egyáltalán nem vagyok az, csak úgy nézek ki. A természet szeszélye, mint pl. a panda vagy a húsevő növény.

A halál néha közelebb hoz egy emberhez, mint az élet.

Ha hagyod, bármelyik szó nevetségessé válhat.

Aki kérdez, nem téved.

Ha valamit nagyon akarsz, akkor az egész világ összejátszik azért, hogy megszerezd.

Mindig is fájdalmasan szeretni foglak. Téged, a világ legszebb nőjét, az én napsugaramat, ezen őrült, eldobott szív egyetlen szerelmét, mely, attól félek, megáll kétségbeesésében, ha mégis elmész azzal a másikkal.

Oly szûk és tág az ő idejük, mintha egy hosszú, vízszintes vonalban élnének. Ilyen az öregség természete.

Most jön a szöveg halála. A szerzőt adják el, aki egy popsztár, érted. Mint Madonna, nem a dalai miatt veszed meg a lemezt, hanem miatta. Õ maga saját legfontosabb terméke. Legyél ütős, legyen benned valami, hogy az emberek konzumálni akarjanak, téged, pont téged, a szövegeden keresztül, mely már nem olyan fontos.

A matematikának nem sok köze van az elméhez. Főleg az enyémhez.

Nézd: Isten kicserepesedett sarka eltakarta az eget. Baljósan áll fölöttünk. Sose tudhatod, mikor botlik meg az Úr.

Ábrándozzatok még egy kicsit. Ábrándozzatok mindenáron, eszeveszetten, csak ez ér valamit, mert később semmi sem lesz ehhez fogható. Később is csak ezt keressük, ezt akarjuk érezni, mindvégig ez hiányzik nekünk. Az a rettentő, platóni, szenvedélyes életszeretet, akár az élet ellenében is.

A felnőtté válás útja tele van stigmával és lelkiismeret-furdalással.

Hogyan írhatnám meg a novellát úgy, ahogy az megtörtént, anélkül, hogy újrateremteném?