Oscar Wilde

Meghalt mibennünk valami, Most halt meg a Remény.

Az élet célja az önkifejlődés.

Az asszonyok adják életünk aranyát, de aprópénzre váltva azonnal vissza is követelik azt.

Akinek van tehetsége egy szenvedélyhez és nem éli át ezt a szenvedélyt, megfosztja magát lényének tartalmától.

A világ mindannyiunknak ugyanaz: a jó meg a rossz, a bûn meg az ártatlanság párosan jár benne.

A nőkkel való bánásnak egy titka van: udvarolj nekik, ha szépek, és udvarolj másoknak, ha nem szépek.

Minden zugocska, amelyet szeretünk, egy világ a számunkra.

Az erkölcsösség egyszerûen az a hozzáállás, mellyel a számunkra személy szerint ellenszenves emberek iránt viseltetünk.

Aki addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér, annak ugyancsak szegényes a képzelőereje.

Nincs bûn a hülyeségen kívül.

Amikor fiatal voltam, azt hittem, a pénz a legfontosabb dolog az életben; most, hogy öreg vagyok, már tudom, hogy az.

A bigámia azt jelenti, hogy eggyel több feleségünk van a kelleténél - a monogámia szintén.

Manapság mindent túl lehet élni - kivéve a halált.

A mûvészet ott kezdődik, ahol a másolás véget ér.

Az élet sohase igazságos - és talán legtöbbünkre nézve jó, hogy nem az.

Manapság minden nagyobb vagyonszerzésnek magánértesülés az alapja.

Emlékszem, olvastam valahol, valami különös könyvben, hogy az istenek, ha meg akarnak bennünket büntetni, minden kívánságunkat teljesítik.

Ha az emberek egyetértenek velem, mindig az az érzésem, hogy valami rosszat mondtam.

Ami engem illet, azokat a költőket szeretem, akik tudnak verset írni, azokat az orvosokat, akik tudnak gyógyítani, és azokat a festőket, akik tudnak festeni.

Minden dolgot mértékkel, még a mértéket is mértékkel.