Oscar Wilde

Azok tulajdonképpen a sekélyesek, kik életükben csak egyetlenegyszer szeretnek. Amit ők állhatatosságnak vagy hûségnek neveznek, én azt inkább a közöny tunyaságának vagy képzelethiánynak nevezném. Hûség az érzelmi életben ugyanaz, ami a következetesség az értelmi életben - egyszerûen a tehetségtelenség bevallása.

A férfi azért nősül, mert fáradt, a nő azért megy férjhez, mert kíváncsi: így mind a ketten rosszul járnak.

Manapság a legtöbb ember abba pusztul bele, hogy okosan a földön csúszik, és csak későn fedezi fel, hogy egy dolgot nem bánunk meg soha, a ballépésünket.

Csak meg kell ismételni egykori bolondságainkat, nyomban visszafiatalodunk.

Van valami rettenetesen beteges abban, hogy a modern kor szereti a fájdalmat. Szeressük a színt, a szépséget, az életörömöt! És minél kevesebbet beszéljenek az élet szomorúságáról!

Minden nagyszerû dolog mögött van valami tragikus.

Barátaimat a szépek, ismerőseimet a jellemesek, az ellenségeimet az okosak közül választom ki. Ellenségeink kiválasztásában sohase lehetünk eléggé óvatosak. Egyetlenegy ellenségem sincs, aki tökfilkó volna.

Minél kevésbé őszinte az ember, annál inkább valószínû, hogy gondolata épkézláb, mert akkor nem másítja el se az akarata, se a vágya, se az előítélete.

A Szellem túléli a Szépséget. Ez magyarázza azt is, hogy annyi gyötrelemmel igyekszünk magunkat túlmûvelni. A létért folyó vad harcban szükségünk van valamire, ami nem mulandó, és így megtöltjük lelkünket mindenféle limlommal és adattal, abban az oktondi reményben, hogy majd ezzel álljuk meg helyünket.

Minden társadalmi osztály azoknak az erényeknek fontosságát prédikálja, melyek gyakorlására semmi szükség saját életében. A gazdag a takarékosság becses voltáról beszél és a henye a munka méltóságáról áradozik.

Befolyásolni valakit annyi, mint odaadni neki tulajdon lelkünket. Az illető nem természetes gondolatait gondolja és nem is természetes szenvedélytől lángol. Erényei nem az ő erényei. Bûneit, ha vannak bûnök, csak kölcsönkapta. Visszhangja lesz valaki más zenéjének, egy szerep színésze, melyet nem az ő számára írtak.

Néha azt szokták mondani, hogy a Szépség csak afféle fölszínes valami. Lehetséges. De legalább nem olyan fölszínes, mint a Gondolat.

A fiatalemberek hûek akarnának lenni, de nem tudnak, az öregemberek hûtlenek akarnának lenni, de nem tudnak.

Igen leverő hatást tesznek ránk - nem a bûnök, amiket a gonoszok elkövettek, hanem a büntetések, amiket a jók kiszabtak rájuk.

A kemény munka egyszerûen azoknak a mentsvára, akik semmi egyébre nem valók.

A világon minden a szexről szól, kivéve a szexet. A szex a hatalomról szól.

Emlékszem, olvastam valahol, valami különös könyvben, hogy az istenek, ha meg akarnak bennünket büntetni, minden kívánságunkat teljesítik.

Ma az emberek tudják mindennek az árát, de nem tudják semminek az értékét.

Csatorna szennyében gázolunk mi mind, ám van köztünk olyan, ki a csillagokba néz.

Ha boldogok vagyunk, akkor mindig jók vagyunk, de ha jók vagyunk, akkor nem vagyunk mindig boldogok.