Peter Gethers

Mindegyik életnek megvannak a saját csúcs- és mélypontjai, amikor valaki önfeledten örül valaminek vagy teljesen kétségbeesik, vannak nagy sikerek és méltósággal viselt kudarcok, ám mégis, mindent összevetve, a tapasztalatok egyértelmûen valamennyire hasonlók. Az izgalmak, amelyeket átélünk, és amelyekről úgy gondoljuk, hogy soha senki nem érzékelheti ugyanolyannak, olyan izgalmak, amelyeket mindenki megtapasztal - szerelem, (...) siker. A szomorúság, amely olyan elemi erővel zúdul ránk, hogy biztosak vagyunk benne, más már nem érezhet hasonlót, mindnyájunkat körülvesz - betegség, magányosság, szegénység, halál. A csúcs- és mélypontok egyikének megtapasztalása után két dolgot tehetünk; vagy elszigeteltségbe vonulunk, vagy elfogadjuk, hogy ez az élet rendje, és arra használjuk, hogy többet tudjunk meg magunkról és másokról.

Sok kezdő író még a legbátortalanabb kritikát sem fogadja el az értékes mûvéről. Az embernek óvatosan kell ötvöznie az igazságot a bátorítással, ami nem mindig könnyû.

A szeretet erősebb a politikánál, az elnyomásnál, a mûvészetnél, a történelemnél, és még a halálnál is.