Ugrás a tartalomra
Mindegyik életnek megvannak a saját csúcs- és mélypontjai, amikor valaki önfeledten örül valaminek vagy teljesen kétségbeesik, vannak nagy sikerek és méltósággal viselt kudarcok, ám mégis, mindent összevetve, a tapasztalatok egyértelmûen valamennyire hasonlók. Az izgalmak, amelyeket átélünk, és amelyekről úgy gondoljuk, hogy soha senki nem érzékelheti ugyanolyannak, olyan izgalmak, amelyeket mindenki megtapasztal - szerelem, (...) siker. A szomorúság, amely olyan elemi erővel zúdul ránk, hogy biztosak vagyunk benne, más már nem érezhet hasonlót, mindnyájunkat körülvesz - betegség, magányosság, szegénység, halál. A csúcs- és mélypontok egyikének megtapasztalása után két dolgot tehetünk; vagy elszigeteltségbe vonulunk, vagy elfogadjuk, hogy ez az élet rendje, és arra használjuk, hogy többet tudjunk meg magunkról és másokról.
Kapcsolódó idézetek
-
Minden ember - tartozzék bár a nyomorúságban sínylődő, durva és ápolatlan szegények közé, vagy az egyhangúan hûvös, unalmasan ápolt előkelők magasabb köreihez - életében legalább egyszer okvetlenül találkozik valamely mindaddig nem tapasztalt jelenséggel, s ez - ha csak egyetlenegyszer is - olyan érzést kelt benne, amely teljességgel különbözik életének minden addigi, s minden későbbi érzésétől. A szomorúságok és bajok közepette, amelyekből életünk szövődik, legalább egyszer felragyog valami boldogító öröm.
Nyikolaj Vasziljevics Gogol
-
Embernek lenni fájdalmas. Rövid időnk alatt, amit ezen a bolygón töltünk, sokszor lesz részünk áhítatban, csodálatban és örömben - de a szorongás, a rettegés és a kétségbeesés pillanatait is átéljük. Megismerjük a szerelem, az emberi kapcsolatok és a barátság magaslatait, de a magány, az elutasítás és a veszteség mélypontjait is. Megtapasztaljuk majd a siker, a győzelem és a teljesítmény örömét, de a kudarc, a vereség és a csalódás nyomorúságát is. Más szóval: az élet nehéz.
Russ Harris
-
Rájöttem néhány dologra. Ha az életünk pontosan úgy alakul, ahogy szerettük volna - és állítólag ez a sikeres élet ismérve - nos, ebben az esetben néhányan azt gondolhatják, hogy kudarcot vallottam. Egyvalami számít. Hogy a csalódások miatt ne a keserûség uralja az életünket. Tanuljuk meg elengedni a múltat. Ha elönt minket a sötét kétségbeesés, fogadjuk el, hogy nem fürödhet minden napunk fényben. Jusson eszünkbe: csak az éjszaka fekete egén világítanak a csillagok, és azok a csillagok egyszer majd hazavezetnek minket. Ne féljünk attól, hogy hibákat követünk el, ne féljünk a botladozástól vagy a zuhanástól. Sokszor éppen az tartogatja számunkra a legnagyobb örömöt, amitől a legjobban félünk. (...) Ki tudja, kit hová sodor az élet. Az út hosszú, de végül is... maga az utazás a cél.
-
Mindenkinek vannak nehézségei az életben, de vannak örömforrásai is, és néha nagy a kilengés a kettő között. Kevés az egyedi eset, sokkal szorosabb összeköttetésben állunk egymással, mint gondolnánk.
Takács Noémi
-
Az életünkben a dolgoknak megvan a maguk ideje. A maguk helye. A folyamatoknak van elejük, közepük és végük. Magasságuk és mélységük. Az életnek van ritmusa, ciklikussága, súlya és könnyedsége, hossza és rövidsége. Ha ezt szem elől tévesztjük, úgy kiesünk a realitásból, hogy sosem tudunk igazán jól lenni.
Pál Ferenc
-
Az életünk olyan, mint egy utazás, sík területen sokáig túlságosan is egyenletes, könnyû és unalmas, a meredek emelkedőkön nagyon nehéz és kínos, de aztán a hegytetőn nagyszerû látvány tárul elénk, elragadtatást érzünk, a szemünk boldog könnyel telik meg, énekelni akarunk és azt szeretnénk, ha szárnyaink lennének! Majd pedig, mivel az ember nem maradhat ott, hanem folytatnia kell útját, ereszkedni kezdünk lefelé a túlsó oldalon, s annyira elfoglal bennünket az, hogy megvessük a lábunkat, hogy el is felejtjük, milyen élményben volt részünk odafenn a csúcson.
-
Tudjuk, hogy az élet nem tökéletes. Egyszer fent, egyszer lent - ez mindig is így lesz. (...) Rajtunk múlik, hogyan fogadjuk és értékeljük a problémákat - pozitívan vagy negatívan. Dönthetünk, hogy boldogok vagy elkeseredettek leszünk-e.
-
Minden érzelem valamifajta célt szolgál: a szomorúság, a harag, a bánat, a félelem ugyanúgy, mint az öröm vagy a nyugalom. Bár vannak érzelmek, amelyeket nem olyan kellemes átélni, mint a többit, ez nem jelenti azt, hogy ezek rosszak lennének. Az emberi lét része, hogy emóciók széles skáláját éljük át nap mint nap. Jönnek és mennek, és ha hihetetlennek is tûnik az adott pillanatban, a nehezek sem tartanak örökké.
-
Az élet nem tökéletes. Ez a lényeg. Az élet a szuper és a szar tökéletes keveréke. A csúcspontokat mindig mélypontok követik. A boldogságot szomorúság. Az élet nagyon jó tud lenni, aztán meg elég szar is. Vagyis néha minden ok nélkül, aztán hirtelen fordul a kocka, és nincs bennünk más, csak elégedetlenség. De a tény, hogy az élet ilyen, jó hír, hiszen az, hogy körbe-körbe jár a jótól a rosszig, és hogy a világ épp annyira van tele rossz emberekkel, mint jókkal, arra emlékeztet minket, hogy ez az egész egy zseniálisan megalkotott álom.
-
Mindannyian megsebesülünk néha, egyszerûen ez az élet rendje. De van egy trükk, amivel a fájdalmas dolgokkal is csodákat mûvelhetünk. Amikor a szívünk sebet kap, kinyílik, és fájdalomban élünk. Nehéz helyzetek során át fejlődünk. Ezért kell elfogadni minden nehéz és fájdalmas helyzetet az életben.