Polgár Ernő

Ha nem tudsz szeretni, betegebb vagy, mintha rákos lennél.

A legrombolóbb lelkiállapotok egyike az irigység. Naponta küzdj meg vele. Ha rajtad erőt vesz, megfojt.

Az ember, és csakis az ember pusztító ösztöne csillapíthatatlan oly mértékben, hogy öl és rombol akkor is, ha nem éhes, és építeni sem akar.

Az ember valójában kannibál maradt, csak kifinomultak az eszközei.

Akkor válik a szép nő értékessé, ha belső szépséget is felépít, s hiúságát lerombolja.

Az életből távozás hosszú út a végtelenbe: nem befejezett állapot, mint ahogy a végtelenből az életbe érkezés sem. A születés és a halál az élet egy-egy fordulópontja.

Ha utazol, s megismered a világ kultúráit, szûkebb hazád olyan tisztán ragyog majd előtted, hogy látó ember leszel.

Ha bölcs akarsz lenni, olvasd el az alapvető könyveket és utazz! Ha bejárod a világot, lelki szemeid előtt megjelenik mindaz, amit olvastál.

Ha családodért, gyermekeidért nem tettél meg mindent, hogyan várod el, hogy ők is mindent megtegyenek majd érted?

Ha igazságodért naponta síkra szállsz, s nem állsz meg soha, izgága, kellemetlenkedő embernek fognak tartani. De ha győzöd erővel és kitartasz: meghajolnak előtted, és tisztelnek majd.

A beteg és a buta ember lelki szegénységének bizonyítványa a gyûlölet.

Származás, pénz, tehetség mind kevés, ha a szerencse nem szegődik melléd. S ha minden együtt van, de megbetegszel, az élet mindent visszavesz, amit adott.

Ha hittel és akarattal mész előre, irigyeid száma is megnő. De ne állj meg, folytasd az utad! Soha nem érnek utol!

Ha tehetséged középszerû, sokat fogsz szenvedni. Azonban ha kiemelkedő: légy szerény és alázatos! Ekkor cselekszel helyesen, s tehetségeddel szárnyalni fogsz.

Ha már egyetlen érved sincs, humorod még mindig kisegíthet.

A nemzetek és népcsoportok közös álmokat, ősképeket, vallást, nyelvet, irodalmat, kultúrát teremtenek, s némelyikük abba a tévedésbe esik, hogy az övé magasabb rendû, mint a másé. S a téveszménél is nagyobb baj, ha az övét akarja a máséra ráerőszakolni.

Felsőbbrendûségét másra kényszerítő nép még meg nem maradt a történelem sodrásában.

Ha az élet elvesz Tőled valamit: mindig ad helyette mást. Ha keresed és kutatod: Legalább egy ösvényt, Melyen kijuthatsz sorsod szorításából, s a fény, mely mindig világít, mutatja Neked az utat: újra és újra átölel Téged.

A helyes magatartással velejár a belső egyensúly nyugalma, a boldogság egyedüli forrása.