Rébecca Dautremer

Nem voltam hős, és egyszerû életet éltem. Kicsi, bátor, teljes életet. A munkáját szépen elvégző, jó kis életet. Nagyon szerettelek, kis életem. Kaptam tőled egy apró lebucskázást, egy suta lábat, meg sok-sok gondot, de nagyon szerettelek. És tudod, mit mondok, édes öregem? Érdemes volt végigélni téged, módfelett érdemes!

Vannak, akiket elkerül a szerencse, és vannak, akik pechesek. Vannak, akik az égvilágon semmit sem értenek, és vannak, akik fel sem fogják, mi történik velük. Vannak, akik mindennek csak a rossz oldalát látják, és vannak, akik semmiről sem akarnak tudni. Sokan nem mernek szólni, amikor kéne, jó páran összeszorítják a fogukat, megannyian pedig vesztükbe rohannak. Az a lényeg, hogy mi még véletlenül se legyünk ilyenek.