Vannak, akiket elkerül a szerencse, és vannak, akik pechesek. Vannak, akik az égvilágon semmit sem értenek, és vannak, akik fel sem fogják, mi történik velük. Vannak, akik mindennek csak a rossz oldalát látják, és vannak, akik semmiről sem akarnak tudni. Sokan nem mernek szólni, amikor kéne, jó páran összeszorítják a fogukat, megannyian pedig vesztükbe rohannak. Az a lényeg, hogy mi még véletlenül se legyünk ilyenek.

Kapcsolódó idézetek

1. A világ kétféle emberből áll. Ha valami szerencse éri az első csoportot, az nem csak szerencsét lát vagy véletlen egybeesést, ők jelet is látnak benne, bizonyítékot, hogy odafent van valaki, aki vigyáz rájuk. A másik csoport puszta szerencsét lát, örömteli fordulatot. (...) Fogadok, hogy ez a csoport most mélységes gyanakvással nézi azokat a fényeket, számukra ez a helyzet kétesélyes: jól is elsülhet, rosszul is. De legbelül érzik, bármi történjék is, hogy egyedül vannak... és ez elég félelmetes. Igen, vannak tehát ők. De nagyon sokan vannak az első csoportban is, amikor ők nézik azokat a fényeket, az ő szemükben ez csoda, és legbelül érzik, bármi történjék is, hogy lesz valaki odafent, aki segít nekik, és ez nekik reményt ad. Azt kell eldöntened, melyik típushoz tartozol. Azokhoz, akik jeleket látnak, akik csodát látnak, vagy azokhoz, akik azt hiszik, hogy ez vakszerencse, vagy máshogy fogalmazva a kérdést: lehetséges, hogy véletlen egyáltalán nincs?
2. A világ veszélyes hely, és csak keveseknek adatik meg balszerencse nélkül leélni az életet. Sőt, némelyikünknek egészen sok kijut a rosszból. Gyakran elég annyi, hogy valaki rossz időben volt a rossz helyen. Niall Ferguson
3. Vannak, akik megijednek attól, hogy másként is élhetnének, és attól, hogy a világ mégsem annyira szar. Vannak, akik úgy hozzászoknak a dolgokhoz - még a rossz dolgokhoz is -, hogy nem mernek változtatni. Az ilyen emberek feladják. És ha ők feladják, mindenki veszít.
4. Elveszíthetjük azokat is, akiket szeretünk, és azokat is, akiket nem kedvelünk. Úgy érzem, törekednünk kell, hogy azok közé tartozhassunk, akiket szeretnek és sajnálnak, ha egyszer ránk kerül sor. Jules Verne
5. Vannak dolgok, amikre nem lehetünk hatással, amik csak úgy megtörténnek. Egyesek sorsnak nevezik, mások tiszta balszerencsének.
6. Vannak szerencsés emberek, akik csak fekete-fehérben látják a világot. Mások viszont azt is látják, hogy ugyanazokat a dolgokat és eseményeket sokféleképpen lehet értelmezni. Kate Mosse
7. Vannak emberek, kérem, akik mindent megértenek, vannak, akik semmit sem, kedves uram! Rosszabbul jár az, aki mindent megért, mert a végén elveszti minden energiáját és önálló akaratát. Aki megértő lélek, az ugyebár azt mondja: "Nem szabad ezt tennem, nem szabad azt tennem, nehogy elkövessem ezt vagy azt a gonoszságot". Rendben van, de egy szép nap észreveszi, hogy az élet nem egyéb gonoszságnál, s hát akkor, kedves uram, vallja csak be, mi értelme volt annak, hogy maga nem követett el egyet se... azt jelenti, hogy nem élt, kedves uram, pontosan azt jelenti! Luigi Pirandello
8. Vannak emberek... emberek, akiknek az univerzum különleges sorsot szánt. Különleges örömöket vagy különleges gyötrelmeket. Isten a megmondhatója, mindannyian vonzódunk a szép és tönkrement dolgokhoz. Én is így voltam vele, de egyeseket nem lehet helyrehozni. Vagy ha mégis, csak olyan mértékû szeretettel és önfeláldozással, hogy abba a másik fél rokkan bele. Cassandra Clare
9. Vannak peches emberek, akik egész életükön át megrekednek a járulékos tehetség vonalán, mert ott kezdték el, nincs lelkierejük, vagy sajnálják a befektetett pénzt és időt és nem változtatnak pályát idejében. Megrekednek, és életük végéig nem azt csinálják, amit legszívesebben csinálnának. Kálnoky László
10. Aligha láttál valakit azért boldogtalannak, mert nem törődött vele, mi megy végbe mások lelkében. Akik viszont a saját lelkük rezdüléseit nem kísérik figyelemmel, azok szükségképpen szerencsétlenek. Marcus Aurelius