Rejtő Jenő

Pontosan két év előtt bejárta egy hír a világsajtót, hogy elveszett a Csendes-óceán szigetvilágának nagy kutatója, Gustav Bahr, az Angol Királyi Földrajzi Társaság tagja stb. Utoljára egy kannibál törzs étlapján említették a nevét valami savanykás körettel kapcsolatban, azóta nyoma veszett.

Nem tudnak védekezést az elharapódzó ponyvairodalom ellen? Adják ki a széles néprétegek számára olcsón Gustav Bahr mindenki számára izgalmas mûvét: "Sextánssal a fényévek és sectorok imagináriusain át a kozmikus rendszer és az oceanobiográfia relációinak nyomában, a differenciális integrálrendszerben." Ez beadná a kulcsot mindenféle cowboy- és kalandorregényeknek! És üdvös népnevelő hatása is volna.

Az embert saját jól felfogott érdekében úgy teremtették, hogy ne lásson a jövőbe.

Bocsánat, hogy félbeszakítom, de nem értek a földrajzhoz: hogy tud Afrika csókolni?

Ki itt nyugtalankodik csendesen, Író volt és elköltözött az élők sorába. Halt harminchat évig, élt néhány napot, S ha gondolkozott, csak álmodott Néhány lapot. S mikor kinevették: Azt hitte, hogy kacagtatott. Most itt fekszik e nehéz Temetői hant alatt, Zöld koponyáján kiüt a csíra És azt álmodja, hogy él. Szegény. Béke hangjaira! Ámen.

A közügy mindenkinek kedvenc magánügye.

A csillagos végtelen közöl valami teljesen megnyugtatót, amit nem ért az ember, de tudja, hogy nagyon jól van így. Így, ahogy van, rosszul is. Nagyon jól.

Egy igazság akkor is fontos, ha nincs semmi értelme.

Nem olyan tehetséges a világ, hogy néhány okos ember ne tudná becsapni.

De aki látja, hogy az ég, mintha maga is imádkozna, ájtatosan leborul a sivatag szegélyén, az hisz és remél, és alázattal várja az ítéletét.

Nem tudjuk, milyen sors várna Beethovenre és Goethére, ha az emberek kizárólag készpénzben fejezhetnék ki a mûvészek iránti elismerésüket.

Az öngyilkosság legjobb ellenszere az idő. No és a szerelem...

A barátság sokszor éppen az ellentétekből szövődik.

Ha mást szeret! Az a legrosszabb! Azt nem lehet kibírni. Az elviselhetetlen. Az befejezett kín, mint a halál. Nincs kiengesztelés! Mert mást szeretni nem bûn, tehát megbocsáthatatlan.

Ha a férfiak morognak, akkor olyanok, mint a dresszurált medve: dörmög az orrába fûzött drót miatt, de mégiscsak utána megy, amikor húzzák.

Tévedni emberi dolog, de kínos.

Aki soká tétovázik, az hamarabb szab el egy ruhát, mint aki bátran vág bele a szövetbe.

Az önbeiktatás (...) nagyon okos rendszer, nem kell hízelegni, intrikálni, törtetni, itt mindenki kinevezi magát valaminek és még csak az sem fontos, hogy értsen hozzá.

A halál végeredményben nem akkor kezdődik, amikor valaki a legfinomabb megfigyelésre sem reagál, hanem amikor a test, a lélek és a szellem elveszíti azt a tartalmat, amely mûködésének értelmet ad.

Bizonyos szemszögből nézve minden csak epizód. Percek, századok, emberek, fajták, könnyek, örömök, háborúk és hangulatok: minden csak epizód, minden csak részlete az ismeretlen Egésznek.