Ruta Sepetys

A bûntudat egy vadász.

Ha a becsület elveszik, minden elveszik.

Egyszer mindenki megkapja, amit megérdemel.

A háború már csak ilyen. A bátrakat csak számokkal jelölik.

Az igazán kivételeseknek magányos életük lehet.

Megépítem a magam fészkét, és a rólad álmodozás puha pihéivel bélelem ki.

A hasznos tudást mindig át lehet váltani valami hasonlóan hasznosra.

Hősnek lenni azt jelenti, hogy nehéz választásokat kell tennünk és áldozatokat kell hoznunk. Az ember csak akkor tud jól megfelelni, ha a bátorság ujja hívogatja.

A túlélésnek ára van. Bûntudat.

Sokakat láttam, akik ösztönösen cselekedtek. Ami szerintem rossz. Az ösztönös cselekvéssel megadjuk magunkat a gyengeségeknek és az érzelmeknek. Mindig a megfontolt gondolkodás, a tervezés, a mentális építkezés a legjobb.

Az akadályok nem azért vannak, hogy megadjuk magunkat előttük, hanem azért, hogy áttörjük őket.

Vajon a történelem eltûnhet, ha vérrel írják?

A félelem vadász. Akkor csap le ránk, amikor nincs fegyverünk ellene, és amikor a legkevésbé számítunk rá.

A bosszú örök köre: fájdalomra válaszul fájdalmat okozunk.

A háború katasztrófa. Jóvátehetetlenül szétszakít családokat. De akik eltávoztak, nem feltétlenül vesztek el.

Minden nemzetnek van rejtett története, számtalan történet, amit csak azok őriztek meg, akik átélték az eseményeket.

Háborús történeteket világszerte olvasnak olyan olvasók, akiknek nemzete a háborúban az ellenség oldalán állt. A történelem elválasztott minket, de az olvasás révén együtt lehetünk a történetben, a tanulásban, az emlékezésben.

A könyvek globális olvasóközösséggé egyesítenek minket, de ami ennél is fontosabb: olyan emberi közösséggé leszünk, amely tanulni akar a múlt hibáiból.

Amikor a túlélők már meghaltak, a mi felelősségünk, hogy ne tûnjön el velük az igazság.

Milyen ostobák vagyunk, amikor azt hisszük, hogy erősebbek lehetünk a tengernél vagy az égnél!