Sokakat láttam, akik ösztönösen cselekedtek. Ami szerintem rossz. Az ösztönös cselekvéssel megadjuk magunkat a gyengeségeknek és az érzelmeknek. Mindig a megfontolt gondolkodás, a tervezés, a mentális építkezés a legjobb.

Kapcsolódó idézetek

1. Meg kell adni azt az esélyt, hogy az ember ösztönös döntései jók. Lehet sok ellenérv, de arra kell indulni, amerre az érzékeink visznek. Vámos Miklós
2. A gondolat és a cselekvés két különálló dolog. Nem mindig tudjuk irányítani az ösztöneinket, az számít, hogy mihez kezdünk velük. Higgy magadban, és az erkölcsi iránytûd majd megfelelő irányba terel.
3. Emberként automatikusan értékelünk és ítéleteket alkotunk: tetszik vagy nem tetszik, jó vagy rossz, pozitív vagy negatív. Ez természetünkből fakad. Gyors eszköz az agyunknak ahhoz, hogy felmérjen egy-egy helyzetet vagy tapasztalatot. Egyfajta mentális rövidítés. (...) Ha megállunk, és ítélkezés nélkül megengedjük, hogy minden úgy legyen, ahogy van, akkor rá tudunk nézni az adott tapasztalatra, elgondolkodhatunk rajta, és bölcsen választhatunk a lehetőségek közül, már ha egyáltalán úgy érezzük, szükségünk van valamire. Így eltávolodunk az automatikus reakcióinktól, amelyek nem mindig segítenek.
4. Valahányszor ellenállunk annak, hogy rosszat tegyünk, legközelebb könnyebb lesz ellenállni. És valahányszor jót teszünk, legközelebb könnyebb lesz jót tenni. Ezzel a módszeres gyakorlattal az emberek olyan lényekké formálhatják magukat, akik spontán módon helyesen cselekszenek, és spontán módon kerülik a rosszat.
5. Az ember ösztönösen él. Hajlamosak vagyunk nem észrevenni azt, ami körülöttünk van. A "VAN"-okat nem becsüljük. (...) Élünk, eszünk, iszunk, dolgozunk, alszunk, szeretkezünk, és észre sem vesszük, hogy mindez milyen csoda. És amikor történik egy tragédia az ember életében, akkor mintha valaki visszarántana, és azt mondaná: Gondolkodj! Gondolkodás közben eszmélsz csak arra, milyen isteni szerencse, hogy van két kezed, két lábad, két szemed. Érzel, hallasz, tudsz tapintani, ízlelni. Fülöp László
6. Én azt gondolom, hogy az ember legtöbbször úgy cselekszik, amilyen, és nem úgy, amilyen lenni szeretne. És aki ezt felismeri, és a különbséget megpróbálja áthidalni, egyedül az képes arra, hogy jobb ember legyen.
7. Időnként úgy cselekszünk, hogy nem tudjuk okát. Az ösztönös cselekvés természetünk. Néha tudjuk, mi kell, mielőtt tudjuk, hogy tudjuk.
8. Inkább alapozzuk arra a tetteinket, amit legbelül érzünk, amit a szívünk diktál, és ne arra, amit jelnek tekintünk. És az sem árt, ha a fejünkkel is átgondoljuk azt, amit a szívünkben érzünk.
9. Indulatból hozott döntéseinkkel általában jól járunk. Érzelmeink többnyire csak azt a lépést teszik meg, amelyet értelmünk már rég elhatározott, de nem mert végrehajtani. Moldova György
10. Soha semmi érdekes nem történik aktív kétségek nélkül. A mi kultúránkban mégis gyakran lekicsinylik a kétséget, mivel a határozatlansággal, az önbizalomhiánnyal és ezáltal a gyengeséggel tartják összefüggőnek. Itt megint csak az ellenkezője mellett kell érvelnem: (...) "kételkedj, de cselekedj... alázattal" a legjobb dolog, amit valaki csak tehet. Kételkedjen bátran, és az agya azon új észlelések által jutalmazza meg ezért, amelyeket ez az új folyamat nyit meg ön előtt. Beau Lotto